Ferihegyi reptér: rászállt a Budapest Airportra az EU csalás elleni hivatala

Az EU csalás elleni hivatala vizsgálja a Budapest Airport egyik ügyletét – erről a Politico írt.

A brüsszeli események terén jól értesül lap egy 200 millió eurós hitelről ír, amelyet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének folyósítottak. A tranzakciót vizsgáló nyomozók most kihallgatták az Európai Beruházási Bank korábbi alelnökét, Vazil Hudákot.

Miért vizsgálja a Budapest Airportnak nyújtott kölcsönt az OLAF?

A Politico belső dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy az EU csalás elleni hivatala, tehát az OLAF azért vizsgálódik, mert az Európai Beruházási Bank munkatársai állítólagos „súlyos kötelességszegést” követtek el a Budapest Airportnak 2018-ban nyújtott 200 millió eurós hitellel kapcsolatban. Az újság súlyos dolgokat állít: arról értesültek, hogy Hudákot amiatt panaszolták be az OLAF-nál, mert 

Vazil Hudák volt szlovák gazdasági miniszter, aki 2016 októberétől 2019 októberéig az Európai Beruházási Bank közép- és kelet-európai részlegét vezette, majd 2020-ban bekerült a Budapest Airport igazgatóságába. Ő visszautasította a vádat, azt tévesnek és valótlannak nevezte. Az OLAF szóvivője mindössze annyit közölt, hogy nem kommentálnak konkrét ügyeket.

A panaszban az is olvasható, hogy a ferihegyi repülőtér bővítése – amelyet ebből a hitelből is finanszíroznak –, nem felelt meg a környezetvédelmi és más előírásoknak. Hudák úgy nyilatkozott, hogy semmiféle ilyen problémáról nem tud. Az OLAF tisztviselőit azonban éppen ez érdekelte. Azt akarták megtudni tőle, hogy valóban nem felelt-e meg teljes mértékben a projekt a bank normáinak, és hogy Hudák gyakorolt-e bármilyen nyomást a pénzintézet munkatársaira, hogy a hitel értékelési folyamata során ne vegyenek figyelembe bizonyos kritériumokat.

Reakciók a Budapest Airport hitele miatti nyomozásra

Hudák szerint mindez lehetetlen feltételezés, annyian vesznek részt egy ilyen hiteldöntés meghozatalában. Hozzátette, hogy a konstrukción már azelőtt dolgoztak a bank munkatársai, hogy ő alelnökként megkezdte volna a munkáját. „Őszintén szólva, ha akarnám, akkor sem tudnám, hogyan tudnék bármilyen befolyást gyakorolni. Tekintettel az érintett munkatársak számára és a döntéshozatal összetettségére, ez lehetetlen. A jóváhagyáshoz mindenki egyetértése szükséges” – írta az OLAF-nak.

Ugyanakkor a bank belső panaszkezelési eljárása arra jutott, hogy a projekt éghajlati hatásait nem értékelték megfelelően, illetve a repülőtér nem működött együtt kellőképpen a helyi közösséggel. A repülőtér azzal érvelt, hogy ez azért történt így, mert nem volt szüksége külön mentességekre az építési folyamat minden egyes részéhez. A bank panaszosztálya azonban mindezt nem találta megalapozottnak. 

Ezért azt javasolták, hogy mielőtt a hitelezés folytatódna, a budapesti repteret át kellene világítani és olyan intézkedéseket létrehozni, amelyek elejét veszik a zajszennyezés növekedésének. Az Európai Beruházási Bank azonban ezt nem vette figyelembe és tovább finanszírozta a beruházást. A pénzintézet nem kívánt nyilatkozni, ugyanakkor azt leszögezte, hogy kötik a szerződéses kötelezettségek és mindaddig folyósítanak, amíg a szerződéseikhez kapcsolódó feltételek teljesülnek.