Június 6-án hozta nyilvánosságra 2022-es éves jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). A dokumentum szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek háromnegyedében emelt vádat 2018 és 2022 között. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon – derült ki a Legfőbb Ügyészség szerdai közleményéből.

Fotó: Róka László / MTI

Az OLAF az európai uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, vagy ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és azokkal értékelték.

A szervezet legutóbbi, 2022-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF-ügyek 75 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen több mint a duplája a 34 százalékos EU-s átlagnak.

Az OLAF többségében továbbra is olyan ügyekben tett igazságügyi ajánlást, amelyekben már folyik Magyarországon nyomozás.

Tavaly a hivatal összesen nyolc igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Három esetben az ajánlások alapján a nyomozás elrendelésére került sor, öt esetben az ajánlást és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentést a már folyamatban lévő nyomozásban értékelték.

Ezenkívül az OLAF 2022-ben a folyamatban lévő vizsgálatai során két esetben rögzítette, hogy már a vizsgálat lezárása előtt megállapítható bűncselekmény gyanúja, ezért jelzéssel élt az ügyészi szervezet felé. Mindkét esetben a nyomozás elrendelésére került sor.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – zárult a Legfelsőbb Bíróság kommünikéje.