késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Időjárás: szélsőséges év vár ránk, tovább pörög a felmelegedés
A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb (a középérték 1,44 Celsius-fok) az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagához képest. Ezzel
2025 lehet a tizenharmadik egymást követő év, amikor a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,0 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva
– áll a Klímapolitikai Intézet elemzésében.
A várható átmenetileg mérsékeltebb hőmérséklet-emelkedés az év eleji La Nina és az indiai-óceáni dipólus (IOD) normál fázisának következménye. Mindkét jelenség hőt visz át a légkörből az óceánokba, melyek nagy mennyiségben képesek azt elnyelni.
A La Ninára jellemző hatások:
- száraz, meleg tél Közép-Amerikában, különösen Mexikóban és a Bahamáknál,
- Texasban téli tornádók
- a Csendes-óceán trópusi területei egész évben az átlagnál hűvösebbek és szárazabbak
- Új-Zéland, Ausztrália június és augusztus között szélsőségesen meleg, Tasmánia csapadékos,
- erősödő monszun Indiában
- Nyugat-Afrika nyáron az átlagnál hűvösebb
- Észak-Amerika télen az átlagnál hidegebb és csapadékosabb, átlag feletti havazással
- gyengülő poláris és szubtrópusi jet stream az északi félgömbön.
Szélsőségek sorozata jön
2025-ben közel biztosra vehető, hogy folytatódik a szélsőségek sorozata. A la Nina, és az El Nio hatását figyelembe véve a hőmérséklet emelkedése – néhány régiót leszámítva – folytatódik.
Itt fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxid gyenge üvegházhatású gáz, és lassan melegít hosszú időtávon, míg a metán 29-40-szer erősebb melegítő hatású, mint a szén-dioxid, de néhány év alatt kiülepedik a légkörből. A metánt a felmelegedés következtében a legnagyobb mennyiségben a természet, a trópusi területek mocsarasodása, a tundratalajok olvadása, a fosszilis kitermelés és a mezőgazdaság bocsátja ki.
Esős tél
A meteorológiai tél első hónapja már mögöttünk van. Európában a skandináv térségben az átlagnál több, míg a kontinens nagy részén az átlagnál kevesebb hó hullott, de 12 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék mennyisége az átlagot. Ez beleillik a klímaváltozási trendekbe, azaz a tél enyhülésével, nő a téli csapadék, de az mindinkább folyékony halmazállapotú.
Januárban és februárban Európa nagy részén enyhébb időjárás várható.
A kellő hideg felhalmozódása után Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is többszöri – változó intenzitású – hidegleszakadás és erős enyhülések váltják egymást.
Idén is számítani lehet tavaszi fagyokra és fagykárokra Közép-Európa,
így Magyarország területén is, különösen márciusban és áprilisban. Ennek egyik fő oka a sarki örvény (Polar Vortex) változásai, amelyek befolyásolják a hideg levegő déli irányú áramlását. Összességében komoly károkat szenvedhetnek a szőlő- és gyümölcstermelők az ország egyes régióiban, különösen az Alföldön és a Zalai-, Somogyi-dombság területén.
Forró nyár jöhet
A szezonális klímatrendekből kiindulva a nyár ismét melegebb lehet az átlagnál, többszöri tartós és intenzív hőhullámokkal tűzdelve az északi félteke több régiójában, különösen Európában, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és a Kárpát-medencében is.
A nyári fél évben az egyre forróbb mediterrán régióban a kiszáradt talajok és az emberi felelőtlenség miatt újabb nagy kiterjedésű
erdőtüzekkel kell számolni.
Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai 2017 óta nedvességben deficitesek, ezért nem zárható ki erős mezőgazdasági és hidrológiai aszály sem a Duna, a Pó és a Rajna vízgyűjtőjén. Az utóbbi a tavalyi évhez hasonlóan – nagyfokú bizonytalanság mellett – újabb energiaellátási problémákat okozhat a nyár második felében Nyugat- és Délnyugat-Európában.
Bár Közép-Európában a talajok feltöltődtek nedvességgel, egy forró és száraz nyár ismét súlyos aszályt idézhet elő. A szezonális modellszimulációk alapján idén 40-45 százalék az esély arra, hogy a tavalyihoz hasonló időjárási körülmények alakuljanak ki a nyári hónapokban. Ha tavasszal és kora nyáron tovább töltődnek a talajok nedvességgel, akkor extrém aszálytól az erdőgazdálkodásnak sem kell tartania Európa jelentős részén. Tartós szárazság továbbra is a mediterráneumban, az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és a Balkánon várható, a klímaváltozás jellemző mintázatainak megfelelően.
A 2022-es évhez hasonló súlyos aszály bekövetkezésének valószínűsége Európa egészét tekintve 45 százalék alatt marad, míg a Kárpát-medencében valamivel magasabb.
A légkörben felhalmozódó energia miatt erős nyári viharokra lehet számítani, és a szezonális előrejelzések szerint a nyári időszak elhúzódhat egészen szeptember végéig.
Az ősz és a következő tél előrejelzése ilyen időtávban még becslésként is lehetetlen.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a globális és regionális felmelegedés idén is folytatódik, és az éghajlat fokozatos változása miatt a 2025-ös év is számos szélsőséges, gyakran extrém időjárási eseményt hozhat magával – hangsúlyozza elemzésében a Klímapolitikai Intézet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.