Mozgalmas év volt 2024, de sajnos természeti katasztrófákban sem volt hiány. Az őszi magyarországi árvizet ugyan sikerült átvészelni, és nem szedett halálos áldozatot, a világ több pontján azonban hatalmas pusztítást okozott a tomboló természet. A világ tíz legköltségesebb éghajlati katasztrófája 2024-ben összesen 229 milliárd dolláros kárt okozott, és több mint 2000 ember halálát okozta – derült ki a biztosítási kifizetések legfrissebb éves összefoglalójából.
A The Guardian által ismertetett elemzés rávilágít, hogy a fenti kárösszeg csaknem háromnegyede a világ legnagyobb gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban következett be. Az összesítést 2018 óta vezetik, és először fordult elő, hogy egy évben két vihar is több mint 50 milliárd dolláros kárt okozott:
A legnagyobb pusztítást végzők listájára a délkelet-ázsiai Yagi tájfun is felkerült, amely legalább 829 ember halálát okozta, és 12,6 milliárd dolláros anyagi kárt eredményezett. Az európai Boris vihar sem volt épp kíméletes, legalább 26 ember életét követelte, és 5 milliárd dollárnyi kárt okozott. Nemcsak a viharok, hanem az árvizek is nagy pusztítást végeztek, idén Dél-Kínában, Bajorországban, Valenciában és a brazíliai Rio Grande do Sulban voltak a legnagyobb katasztrófák.
Az idei tíz legnagyobb természeti katasztrófa mindegyike 4 milliárd dollárnál (1500 milliárd forint) nagyobb összegű kárt okozott.
Az éghajlatkutatók arról is végeztek kalkulációkat, hogy az egyes természeti katasztrófák valószínűségét mennyivel növelte a fosszilis tüzelőanyagok, például a gáz, az olaj és a szén elégetése. Mariam Zachariah, a londoni Imperial College időjárás-kutatója elmondta, hogy a legtöbb katasztrófa magán hordozza az éghajlatváltozás nyomait. Kiemelte, hogy a szélsőséges időjárás hihetetlen szenvedést okoz a világ minden részén.
„Ez a jelentés csupán egy pillanatkép a 2024-es pusztításról. Még sok aszály, hőhullám, erdőtűz és árvíz nem szerepel benne, amelyek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak” – tette hozzá a kutató.
A rangsort minden év végén állítja össze a Christian Aid a biztosítási kifizetések adatai alapján. A szervezet szerint a katasztrófák által okozott tényleges anyagi károk valószínűleg sokkal magasabbak, mivel sokan nem rendelkeznek biztosítással, különösen a szegény országokban, például Afrikában.
A szervezet közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024-ben számos olyan természeti katasztrófa volt, amely a tízes listára nem fért fel a kisebb közvetlen pénzügyi hatása miatt, de felbecsülhetetlen károkat okoztak a halálesetek, a globálisan fontos ökoszisztémák pusztulása, valamint az élelmiszer-ellátás, a társadalmi stabilitás vagy a tengerszint hosszú távú károsodása tekintetében. Ezek közé sorolták a nyugat-afrikai áradásokat, a Fülöp-szigeteki földcsuszamlásokat, a dél-afrikai aszályokat, valamint a bangladesi, gázai és kelet-antarktiszi hőhullámokat is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.