késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A Balti államok szót fogadnak Trumpnak: óriási fegyverkezésbe fognak
Nyitott fülekre talált a Baltikum államaiban Donald Trump amerikai elnök kérése, mely szerint a NATO-tagállamoknak GDP-jük legalább 5 százalékát védelemre kellene költeniük.
A litvánok és az észtek most is sokat költenek védelemre, de hajlandók ezt tovább fokozni
Kestutis Budrys litván külügyminiszter a Financial Timesnak mondta el, hogy Európa egy új korszak elé néz, ezért hazája jövőre akár GDP-je 5-6 százalékát, az idei hadikiadások dupláját is hajlandó fegyverkezésre költeni, amit legalább 2030-ig fent is tartanának. Az Oroszországgal határos ország külügyeit vezető politikus szerint természetesen
van erre irányuló nyomás, ám ez jó és konstruktív nyomás Litvánia stratégiai és legnagyobb NATO-szövetségese részéről.
Kriusten Michal ész miniszterelnök sem akart lemaradni a litván ígéretektől, ezért szintén az 5 százalékos határ elérését tűzte ki célul, noha 3,7 százalékos védelmi költésével Észtország már ma is az egyik legtöbb kiadással rendelkezik arányosan a szövetségen belül. Michal szerint az ország kulcsfontosságú biztonsági partnere, egy új elnök vezetésével világos üzenetet küldött, és az ellenséget ismerve egyet is ért az 5 százalékos céllal.
A NATO-célok is emelkedni fognak, de valószínűleg nem annyira, mint azt Trump szeretné
A NATO júniusi csúcstalálkozóján várhatóan a védelmi kiadásokról szóló célt ennyire nem, csupán a jelenlegi 2 százalékról 3-3,5 százalékra fogják megemelni európai tisztviselők szerint, de Trump célja továbbra is az 5 százalék, amit számos, Oroszországhoz közeli ország is a támogatásáról biztosított, köztük a jelenleg arányosan legtöbbet, 4 százalékot költő Lengyelország.
Ugyanakkor
a szövetség 32 tagjából a jelenlegi 2 százalékos védelmi kiadási célt is csak 23 éri el,
miközben az Oroszországtól messzebb található országok, mint Spanyolország, Olaszország vagy Belgium kevesebb mint 1,5 százalékot szán védelmi célokra. Kérdés az is, hogy honnan lesz pénz a megnövelt kiadásokra. Budrys szerint hazája hitelből fedezné a fegyverkezést, de számít közös európai támogatásra is. Michal a közszolgáltatási kiadások csökkentésével fedezné a fegyverkezést.
Litvánia egy hadosztály felállításán gondolkozik a szárazföldi haderő terén, melyben általában 10-15 ezer ember szolgál, de az országba érkezik egy 5 ezer fős német dandár is. Budrys szerint hazája számos területen hiányt szenved, legyen szó páncélozott és gyalogsági harcjárművekről vagy éppen lőszerkészletekről, ezért is szükséges a 6 százalékos költés. Ugyanakkor a litván diplomata szerint bár hazája ennél többet tervez költeni, a NATO-célnak inkább 3 százaléknak kéne lennie.
Románia költene, de nincs miből
Más európai országok is fokozzák a költekezésüket, ám nem akkora mértékben mint azt Trump szeretné. Noha Románia – mely a leghosszabb közös határral rendelkezik Ukrajna felé a szövetségből – szeretné a legnagyobb NATO-bázist létrehozni és 6 milliárd euróért 32 darab F-35-ös vadászgépet is rendelt, nem fog tudni 2 százaléknál többet költeni, tekintve a költségvetés helyzetét. A román deficit tavaly 8,6 százalék volt, ami idén is csak jó esetben csökken 7 százalékra. Ennek ellenére nem a hadikiadásokon fognak spórolni, de azok növelése sincs terítéken.
Egyébként maga az Egyesült Államok sem költi GDP-je 5 százalékát fegyverkezésre, az ugyanis inkább a hidegháború éveit jellemző érték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.