Vasárnap reggel elkezdődött a voksolás az előrehozott német parlamenti választáson, ahol a szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig vannak nyitva, a voksolás pedig 299 szavazókörben folyik.
A választáson a szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat. Az új, 2023 márciusában elfogadott választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indul.
A parlamenti választás eredetileg ősszel lett volna esedékes, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra.
A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb párt várhatóan az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lesz. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) a harmadik helyre számíthat az előrejelzések szerint, míg a Zöldek a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyen végezhet.
Öt párt nevezett meg kancellárjelöltet. A kancellárt nem közvetlenül választják, a személyéről az új összetételű Bundestag fog
dönteni.
A választás kimenetele Magyarország számára is kulcsfontosságú,
mivel Európa legnagyobb gazdasága és Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy sikerül-e talpra állítani az országot a két éve tartó recesszióból. Az is fontos kérdés, hogy az új német kormány meg tudja-e szabadítani a német költségvetést az alkotmányba foglalt adósságfék kényszerzubbonyától.
Németországon is múlik a magyar gazdaság idei éve, de a kormány készült a német horror forgatókönyvre is
Egyre nagyobb az esélye annak, hogy idén is recesszióban lesz Németország, ami nem sok jót jelent a magyar gazdaságra nézve. Tavaly pont emiatt kellett a kormánynak idő előtt feladnia a növekedési álmait, idén azonban egy fokkal jobb a helyzet. A 21 pontos akcióterv több eleme is a belgazdaságra összpontosít, addig is, amíg a külpiacainkon és főleg Németországban nem áll helyre az élet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.