Németországon is múlik a magyar gazdaság idei éve, de a kormány készült a német horror forgatókönyvre is

Jelentős a kockázata, hogy még idén se jön össze egy kisebb mértékű növekedés a legfontosabb külpiacunkon, Németországban. Abban az esetben, ha a globális környezet tovább romlik, és nem ér véget az orosz–ukrán háború, amely az energiaárakat is mérsékelné, az újabb negatív lökést adhat a német versenyképességnek – mondta  a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője. Egyre több jel utal arra, hogy Európa legfejlettebb gazdasága idén sem tud kikecmeregni a válságból, amelyben már 2022 óta vergődik. Legutóbb a német kereskedelmi és iparkamara végzett felmérést a németországi vállalatok körében, és az eredmény nem sok jót ígér: a cégek többsége továbbra is visszaesésre számít, tehát minden esély megvan arra, hogy három egymást követő évben recesszióba legyen Németország, ami a 2. világháború óta sosem fordult elő.

A belgazdaság mentheti meg az idei GDP-növekedésünket

Ez a magyar gazdaságra nézve egy újabb nehéz évet vetít előre. Tavaly gyakorlatilag két hónap után adta fel a magyar kormány a 4 százalékos növekedési álmait a német problémákra válaszul, hogy aztán a harmadik negyedéves GDP-adat után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már egyenesen azt mondja, hogy a német gazdaság maga alá teperte a magyart. Idén azonban mintha a kormány is készült volna legfontosabb külkereskedelmi partnerünk gyengélkedésére. 

A probléma továbbra is az, hogy rövid távon lehetetlen függetleníteni a magyar gazdaságot a némettől, ahhoz túlságosan is szorosak a fennálló kapcsolatok. A belső kereslet élénkülése képes lehet ellensúlyozni a külpiacok gyengélkedését, azonban a dinamikus növekedés feltétele, hogy a fogyasztás és a beruházások bővülése mellett a külső kereslet is erősödjön, ez pedig továbbra is elsősorban a német gazdaság helyzetének függvénye, tette hozzá a Makronóm Intézet elemzője. Ugyanakkor korábbi cikkünkben arra is rámutattunk, a kockázatok ellenére egyáltalán nem tűnik elrugaszkodottnak a magyar kormány idei 3,4 százalékos növekedési célja, a Nemzetközi Valutaalap és Standard and Poor’s hitelminősítő 2,9-3 százalékos GDP-bővülést jósol 2025-ben.

Háromszázalékos növekedés a plafon Németország nélkül

Ezzel együtt az idei év egyik legnagyobb kérdése, hogy mekkora növekedésre lehet képes úgy a magyar gazdaság, hogy közben a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk láthatóan szenved, tehát a külső kereslet biztosan erőtlen lesz. Döntően ennek tudható be, hogy az ipar két év lejtmenetben van Magyarországon, noha jelentős kapacitásnövelő beruházások zajlottak és zajlanak a mai napig, a szűkülő megrendelésállomány óriási kihívás elé állítja a jármű- és akkugyártó szektort. Molnár Dániel úgy látja, hogy dinamikusabb, kedvező esetben akár 3 százalékot közelítő növekedéshez a fogyasztás és a beruházások további élénkülése mellett a német gazdaság fordulatára mindenképp szükség lenne.

– érvelt az elemző. Ezt egyébként a kormány sem tagadja, nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető elemzője, Suppan Gergely mondta az, hogy 3 százalék fölötti növekedéshez már a német beteg gyógyulására is szükség lenne, nagyjából ez az a szint, amit önerőből a magyar gazdaság elbír és nem jár a külkereskedelmi mérleg felborulásával.

Ezért fontos a keleti és az amerikai nyitás

Molnár szerint kormányzati oldalról egyértelműen látható törekvés arra vonatkozóan, hogy csökkenjen a német gazdaság irányába történő kitettség.  Szerinte a gazdasági semlegesség politikája is ezt a célt szolgálja, hogy lehetőség szerint ne csak nyugati irányba és nyugati tőke felhasználásával történjen a termelés Magyarországon, hanem hazánk a keleten rejlő lehetőségeket is ki tudja aknázni minden területen. Emellett további előrelépést jelenthet az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok erősödése, ha például sikerül tető alá hozni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, illetve ha ismét megjelennek az amerikai beruházások Magyarországon. Ez utóbbi kapcsán kedvező képet fest a múlt héten bejelentett, 37 milliárd forint amerikai K+F beruházás, hívta fel rá a figyelmet.

Talán jön a fordulat a német gazdaságpolitikában

A hétvégén, február 23-án tartják az előrehozott választásokat Németországban, amiután talán valamiféle fordulhat jöhet a gazdaságpolitikában is. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ugyan a CDU/CSU pártszövetség nyerheti meg a választást, azonban egyedül várhatóan nem tudnak majd kormányt alakítani, így borítékolható, a bizonytalanság fennmarad, hogy milyen összetételben, illetve milyen koalíciós tárgyalásokat és megállapodásokat követően tud majd felállni az új német kormány.

Ez pedig a kilátásokat is rontja, a német gazdaság egyik fő problémája pontosan az volt az elmúlt időszakban, hogy a kormányt alakító 3 párt között túlságosan mély ellentétek húzódtak meg, amely megnehezítette a döntéshozatalt, a szükséges reformok végrehajtását. Emiatt is, habár a CDU/CSU-tól várható gazdaságpolitika magyar szempontból is előrelépés lenne, továbbra is kérdéses, abból mi fog megvalósulni, mely területek, ágazatok lesznek a nyertesei az előrehozott választásoknak, húzta alá Molnár Dániel.