Bukarest Románia leggazdagabb régiója, de így is magasabb a szegények aránya, mint Magyarországon

Magyarországon a 444 közölte az Eurostat legfrissebb, de még csak 2021-es adatokból számított nettó jövedelmi indexét. 

A rangsort az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján állította össze az Eurostat. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerő-egységben (PPS) számolták, amely az Eurostat módszertani megjegyzése szerint figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket – írja a Tényellenőr.

Az oldal írása szerint 

Az oldal azt írja, hogy egy vizsgálatot lefolytatva figyelembe vette a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeknek bemutatására legismertebb az úgynevezett Gini-index. 

A Gini-index azt mutatja be, hogy az egyes jövedelmi rétegek között mennyire egyenlő a jövedelmek megoszlása. Egyszerűbben szólva, minél alacsonyabb a szám, annál kisebb a szakadék a társadalom egyes osztályai között.

Egy másik mutató, amelyet a World Inequality Database (WID) alkalmaz, a közösségi fogyasztást (mint az oktatás vagy az egészségügy) is figyelembe veszi; és az egyes országok felnőtt társadalmának legnagyobb jövedelmű, felső 10 százalékához tartozók átlagjövedelmét hasonlítja az alsó 50 százalékhoz tartozók részesedéséhez.

A World Inequality Database adatbázisából kiderül, Magyarországon a felnőtt lakosság felső 10 százalékának részesedése – 2023-as adatok szerint – az összes jövedelemből 32,9 százalék, ezzel hazánk az uniós összehasonlításban – ha az egyenlőbb társadalmak vannak a lista élén, az egyenlőtlenek meg a végén – a 9. helyen áll, míg a román felső tized messze az uniós átlag felett, a nemzeti összjövedelmek 40,3 százalékát birtokolva a 26. helyen áll. 

Ha az alsó 50 százalék jövedelmi szintjét nézzük, kiderül, az ehhez a jövedelmi klaszterhez tartozók Magyarországon az összjövedelmek 22,7 Romániában a 15,6 százalékát birtokolják. Ezzel Magyarország a 6. az EU27-ben, míg Románia az utolsó. Értelemszerűen a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából annál kisebb a szakadék, minél kisebb a két szegmenshez tartozó mutatók közötti különbség, vagyis ha a felső 10 százalék az összjövedelmek minél alacsonyabb, az alsó 50 százalék pedig minél magasabb hányadát birtokolja.

A fenti jövedelmi különbségek egyik magyarázata a jövedelmi egyenlőtlenségek színvonala az egyes országokban. Míg Magyarországon a felső 10 százalékba esők adózás előtti átlagjövedelme 7,84-szor nagyobb, mint az alsó 5 kereseti decilisbe esők bruttó átlagjövedelme, addig Romániában ez az arányszám 10,52.

Ezekkel az adatokkal uniós átlagban Magyarországon van a 9. legkisebb szakadék a jövedelmek között, Románia pedig a 21. helyen áll.

A Tényellenőr írása szerint a Gini-index és az Eurostat által közölt jövedelmi adatok összevetéséből tehát kitűnik, hogy 

A román fővárosban ugyan jelentősnek nevezhető átlagos jövedelmet regisztrálnak, a társadalmi egyenlőtlenségek miatt ez csak egy szűkebb elit magasabb jólétét jelenti. Ennek vizsgálatához, vagyis a szegénység megítéléséhez, sokkal hasznosabb a szegénységi mutatók vizsgálata.

Az index által jelzett egyenlőtlenségek ismeretében nem meglepő, hogy vásárlóerőn (PPS) mérve a magyarhoz hasonló vagy régiónként statisztikailag magasabb átlagjövedelem nem fest valós képet a lakosság általános jövedelmi, pláne vagyoni helyzetéről. A Gini-index alapján Romániában kevesebb, kiugróan magas jövedelem húzza fel az átlagot, míg a szegényebb rétegek jóval alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint például a magyarországi kisjövedelműek. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a szegénységi ráta is jóval magasabb Romániában, mint hazánkban.

Az általuk vizsgált szegénységi ráta a lakosságnak azt a hányadát mutatja be, amely fejenként napi 5,5 dollár (nagyjából 2200 forint) alatti összegből él meg 2011-es értéken, vásárlóerő-paritáson számítva.

A Macrotrends legfrissebb, 2021-es adatai szerint Romániában a teljes lakosság 7,1 százaléka él szegénységben. Ebből ugyan Bukarestre vonatkozó konkrét adat nem derül ki, de egy 2017-es román tanulmány szerint a fővárosban volt a legalacsonyabb az ország régiói közül a szegénységi ráta. Ekkor az országos átlag 16,3 százalék volt.

Magyarországon ezzel szemben 2017-ben 4 százalék, 2021-ben pedig csupán 2,2 százalék volt a szegénységi ráta. Vagyis a magyar országos szegénységi ráta is alacsonyabb, mint amekkora a szegénység aránya Románia leggazdagabb régiójában. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata is magasabb a magyarországinál Romániában. Az uniós átlag is elmarad a magyar adatoktól. Ezen a téren olyan országokat előzünk, mint Németország, Luxemburg vagy Franciaország, míg az abszolút sereghajtó éppen Románia az Eurostat adatai szerint.