A szlovén parlament elfogadta az egészségügyi reformtörvényt, amely megtiltja az orvosoknak, hogy az állami szektor mellett magánpraxisban is dolgozzanak. Robert Golob miniszterelnök üdvözölte a változtatásokat, mondván, hogy egyértelműen szétválasztják az állami és a magánegészségügyet, és ezáltal „véget vetnek a káros kettős gyakorlatnak, mely évtizedek óta gyengíti az állami közegészségügyi rendszert”. Az állami és a magánszolgáltatások közötti szabályozás megtiltja, hogy az állami egészségügyi intézményekben foglalkoztatott személyzet magánszolgáltatóknál is dolgozzon, ez a kettős gyakorlat csak kivételes esetekben lesz lehetséges. Ilyen egyebek között a munkaidőn túli tevékenység, az egyetemi munka, valamint bizonyos közszolgálati szerveknél, például a Vöröskeresztnél, a hegyimentőknél, a tűzoltóknál, a polgári védelemnél, a rendőrségnél és a katonai egészségügyi szolgálatoknál vállalt feladatok. A magánszektorban dolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek korlátozottan részmunkaidős közalkalmazotti szerződéseket is köthetnek majd.
Kínai geológusok szerint ezertonnás aranylelőhelyet fedeztek fel az ország északkeleti részén. A geológusok azonban, köztük az Aranyvilágtanács munkatársai, független ellenőrzést és további fúrásokat követelnek a becslések megerősítésére, hozzátéve, hogy évekbe telhet a lelőhelyek termelésbe állítása. „Fontos előrelépés történt az aranylelőhelyek kutatása területén. Immár egy új, az általános és a részletes feltárást kombináló feltárási módszert használunk, amely jó eredményekkel kecsegtet: az összes fúrási lyukban találtunk ércet” – áll a geológusok közleményében.
Kínai beszámolók arról szólnak, hogy a lelőhely kelet–nyugati irányban három, míg észak–déli irányban 2,5 kilométer hosszúságban terjed el. Ez a számítások szerint azt feltételezi, hogy az aranylerakódás nagyjából 1,6 kilométeres mélységben érhető el, ami a már említett ezertonnás aranykészlet kibányászásával kecsegtet.
Az Európai Bizottság engedhet az autógyártóknak, és beleegyezhet abba, hogy 2035-ben mégse tiltsák be a belső égésű motorokat. Bár Brüsszel egyelőre nyilvánosan még nem kötelezte el magát, a lépés némileg közelebbinek tűnik, és erre utal egy új dokumentum is. A Handelsblatt német gazdasági napilap előzetesen megszerezte a gépjárművek károsanyag-kibocsátási szabályozásáról szóló javaslatot, amelyet kedden mutatott be az Európai Bizottság. Egy eredeti változat még egyértelmű kötelezettségvállalást tartalmazott a belső égésű motorok fokozatos kivonására – ez azonban a legújabb változatban már nem szerepel, és a lap értesülése szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Stéphane Séjourné belső piacért felelős biztos nyomására került ki belőle.
Az engedékenységnek már korábban is voltak előjelei.
A bizottság március elején mutatta be a mestertervét az európai autógyártás támogatására, és abban már szerepelt a kibocsátási szabályok rugalmasabbá tétele. Az autógyártók megérezték a vérszagot, és még többet akarnak azóta is kicsikarni.
A Handelsblatt szerint a belső égésű motorok betiltásának kimaradása a Rendelet a szén-dioxid flotta-határértékek kiigazításáról című dokumentumból azt jelzi, hogy a bizottság kész eltérni a korábbi megállapodástól. Az Európai Bizottság egyelőre kitart – legalábbis nyilvánosan mindenképp.
Alakul a reptér, a villanyvezeték már a földben. Nemrég a Bosch német vezetői érdeklődtek a repülőtérről, szívesen igénybe veszik, ha elkészül – közölte a Miskolc City Airport a közösségi médiában. Az üzemeltető januárban kapta meg a létesítési engedélyt az új, polgári célú, speciális légikikötő kialakítására Miskolcon. A tervek szerint a létesítmény elsősorban sportcélú repülőtér lesz, de üzleti gépek, befektetők és látogatók fogadására is alkalmas lesz. A reptér nagyon fontos jellemzője, hogy két irányból is jól megközelíthető.
A repüléssel nem fogják zavarni a lakosságot sem, ugyanis nem a lakott terület felett fog zajlani a repülés. Az előző miskolci repülőtér több évtizeden át üzemelt, azonban 2022 áprilisában bezárták.
Oroszország öt éven belül képes és hajlandó lehet megtámadni az Európai Unió valamelyik tagállamát – jelentette ki szerdán Varsóban Andrius Kubilius védelmi és űrkutatási uniós biztos, aki Brüsszelben az EU védelmi minisztereinek aznap megkezdődött kétnapos informális találkozóján vesz részt.
Kubilius hírszerzési információkra hivatkozva kifejtette: Moszkva arra készül, hogy még 2030 előtt „próbára teszi a NATO ötödik cikkét”. Oroszország öt év múlva vagy akár gyorsabban is kész és képes lehet az EU egy vagy több tagállamának megtámadására – tette hozzá. Szerinte ezért el kell érni „egy olyan készenléti szintet, amely elrettenti Putyint”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.