A bombát egy túlnyomásos hengerként kell elképzelni, a bomba aktiválásakor a magnézium-hidrid hő hatására lebomlik, gázt bocsát ki, ami meggyullad és hosszú ideig éghet – írja az Iz.ru.
A kísérletsorozatban értékelték a fegyver irányított hatását is. Robbanási ereje mindössze 40 százaléka volt egy hasonló TNT-robbanásénak, de a keletkezett hő jóval meghaladta a TNT hatását, és termikus láncreakcióként működött. Ez azt jelenti, hogy a
hőség nagy területet áraszthat el, megsemmisítve az ellenséget, miközben a robbanás energiája egy pontban összpontosul, például egy nagy infrastruktúra-központ felett.
A fegyvernek minimális energiára van szüksége a begyújtásához, de a széles robbanási sugár, és a láng gyors erjedése miatt hatékony. Emellett
egy ilyen bombára a nukleáris korlátozások nem vonatkoznak, így Kína folytathatja a fejlesztést.
A magnézium-hidridet eredetileg békés célokra fejlesztették ki, annak érdekében, hogy környezetbarát villamos energiát és hőt biztosítson távoli, elektromos hálózatra nem csatlakozott lakóterületek számára.
Azt nem tudni, hogy az új fegyver mikor állhat szolgálatba a kínai hadseregnél, azonban immár bizonyos, hogy
Kína megelőzte versenytársait, és a hőfegyverek alapvetően új osztályát fejleszti ki.
Az új kínai fegyver nem nevezhető hidrogénbombának, mert termonukleáris reakció helyett kémiai égés a hatásmechanizmusa.
Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség fő oka Tajvan szigete, amely fejlett, szerteágazó gazdasággal rendelkezik, világelső a csipgyártásban. Az Egyesült Államok akcióira számítva Kína folyamatosan növeli védelmi képességeit. A kínai légvédelmi rendszerek felülmúlhatják a legjobb amerikai fejlesztéseket az Iz.ru szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.