Az Európai Tanács kedden elfogadta a 17. szankciós csomagját, amelynek célja, hogy elvágja Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú katonai technológiákhoz, illetve korlátozza az ország energiahordozókból származó bevételeit – közölte az Európai Tanács.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy az új csomag már szélesebb körű szankciókat foglal magába.
„Ebbe a 17. csomagba belefoglaljuk a Szurgutnyeftyegaz orosz vállalat, valamint az árnyékflottához tartozó közel 200 hajó elleni szankciót.
Miközben Putyin úgy tesz, mint aki a béke érdekében cselekszik, további szankciók indítunk az ország ellen (...) Minél tovább folytatja Oroszország az illegális és brutális háborúját, annál keményebb lesz a válaszunk” – fogalmazott a főképviselő.
Az Európai Tanács mostantól
A szankciós csomag az orosz olajexportjára vonatkozó korlátozások kijátszásáért felelős szállítmányozási társaságokat és vezetőit célozza, illetve olyan vállalatokat és illetékeseit, akik drónokkal, fegyverekkel, lőszerekkel, katonai felszerelésekkel, fontos alkatrészekkel és logisztikai támogatással látják el az orosz hadsereget.
„Ezek az intézkedések a nyersolaj és olajtermékek tengeri szállításáért felelős és az orosz olaj szállítása során veszélyes gyakorlatokat folytató hajózási társaságokra vonatkoznak, beleértve az Egyesült Arab Emírségek, Törökország és Hongkong szervezeteit is. A lista tartalmazza az orosz olajszállítási ipar egyik fontos biztosítóját is” – részletezte Kaja Kallas.
A tanács közlése szerint amióta az EU bevezette az olajárplafont és a szankciókat az árnyékflottára, az oroszországi bevételek 38 milliárd euróval csökkentek.
Az orosz bevételek 2025 márciusában 13,7 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint 2023 márciusában, és 20,3 százalékkal alacsonyabbak, mint 2022 márciusában.
Korábban a Világgazadság megírta, hogy az amerikai adminisztráció is véglegesíthette saját új gazdasági szankcióit Oroszország ellen, amelyek állítólag a Gazpromot is célba vennék.
Ugyanakkor még nem világos, hogy az amerikai elnök jóváhagyja-e ezeket, mivel a Fehér Ház jelenlegi prioritása inkább a tárgyalásos megoldás Ukrajna ügyében.
Sőt, inkább arra van esély, hogy új szankciók csak akkor merülhetnek fel, ha Moszkva miatt meghiúsul a békefolyamat. Ha viszont sikerült nyélbe ütni, az USA minden bizonnyal enyhíteni fog az eddigi korlátozásokon.
Az EU mindenesetre igyekszik összehangolni lépéseit Washingtonnal – legalábbis erről beszélt a francia külügyminiszter. A cél az, hogy a Nyugat egyszerre mutasson politikai és gazdasági egységet Moszkva felé.
Donald Trump továbbá aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely egy évvel meghosszabbítja az Oroszország ellen alkalmazott amerikai szankciók határidejét. Az elnök már korábban is járt el hasonlóan. Februárban több olyan elnöki rendelet hatályát hosszabbította meg, amelyeket még Barack Obama szignált 2014-ben a Krím-félsziget orosz megszállására reagálva.
Március végén pedig azt jelentette be, hogy nem zárja ki másodlagos szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha a Kreml nem teljesíti az ukrán háború lezárásának megállapodásait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.