Készek az Oroszország elleni új amerikai szankciók, kérdés, hogy Donald Trump elfogadja-e őket
Amerikai tisztviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági, köztük banki és energetikai szankciókat, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára az ukrajnai békemegállapodás érdekében, egyelőre azonban kérdéses, hogy Donald Trump elnök jóváhagyja-e a csomagot.
A Reuters értesülése szerint
a célpontok között szerepel többek között a Gazprom,
valamint az ásványkitermelésben és a bankszektorban részt vevő más jelentős szervezetek.
Nevük elhallgatását kérő források szerint az amerikai elnököt segítő nemzetbiztonsági tanács „megpróbál összehangolni néhány súlyosabb büntetőintézkedést Oroszországgal szemben”, de a döntés Trump kezében van.
James Hewitt, a tanács szóvivője nem kommentálta a még folyamatban lévő ügyet, de emlékeztetett, hogy „az elnök a kezdetektől fogva világosan kifejezte elkötelezettségét a teljes és átfogó tűzszünet elérése mellett”. Nem reagált a brit hírügynökség megkeresésére az amerikai pénzügyminisztérium sem, amely végrehajtja a legtöbb szankciót.
Az amerikai szankciók szigorítása a következő lépés
A Kremllel szembeni amerikai álláspont keményedését jelentené, ha az ukrajnai ásványkincs-megállapodás aláírása után Washington szigorítaná az Oroszország elleni szankciókat.
Kurt Volker korábbi amerikai NATO-nagykövet szerint Trump „minden lehetőséget megadott Vlagyimir Putyinnak a tűzszünet elfogadására, de az orosz elnök folyamatosan elutasítja őt”. A nyomásgyakorlás következő szakasza a szankciók szigorítása – tette hozzá.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Trump a hivatalba lépése óta többek között feloszlatta az igazságügyi minisztériumnak a büntetőintézkedések kikényszerítésére létrehozott munkacsapatát, és több oroszbarát megjegyzést is tett, például Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatta a konfliktus kirobbantásáért.
Putyin időhúzása frusztrálja Donald Trumpot
Az utóbbi hetekben azonban egyre jobban frusztrálja Trumpot, hogy Moszkva húzza az időt, Ferenc pápa temetése alkalmával pedig saját értékelése szerint „nagyon produktív” megbeszélést folytatott ukrán kollégájával. Másnap pedig szigorúbb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot.
Volker emlékeztetett, hogy Oroszország jelentős mennyiségű kemény valutát szerez olaj- és gázeladások révén – vevői közt Indiával és Kínával –, amelyből a hadseregét finanszírozza, és hogy
„nagyon jelentős” lenne, ha Trump másodlagos szankciókkal sújtaná az ilyen ügyleteket.
Másodlagos szankcióknak nevezik azokat, amikor az egyik ország egy másik országot akar megbüntetni egy harmadik országgal folytatott kereskedelemért azáltal, hogy kizárja a hozzáférést a saját piacához, ami az Egyesült Államok számára különösen erős eszköz a gazdasága mérete miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.