Tartósan 400 és 410 forint között maradhat a forint – az ukrán háború is befolyásolja az árfolyamot
A Magyar Nemzeti Bank vélhetően egyelőre kivár a kamatcsökkentésekkel annak ellenére is, hogy a vámháború Európában inkább dezinflációs hatást vált ki, illetve a régiós jegybankok is mérséklik irányadó kamatszintjüket – emelte ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője a pénzintézet sajtóbeszélgetésén, melyen a forint árfolyamáról is szó esett.
Véleményük szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni a jegybank, mint mondta,
- 2025 végére 6,25 százalékos,
- 2026 végére pedig 5,25 százalékos
alapkamatot várnak.
Tartósan 400 és 410 forint között maradhat a forint
Az MBH Elemzési Centrum fenntartja a forint árfolyamára vonatkozó eddigi előrejelzését, mely szerint a hazai fizetőeszköz év végére 410 forint alatt, de 400 forint felett alakulhat. A szakértők idei évre vonatkozó átlagos árfolyam-várakozása 404 forint, míg 2026-ra 407,5 forintot prognosztizálnak az euró ellenében. A piaci turbulenciák ellenére a forint viszonylag stabil, amit a relatíve szigorú monetáris politika is támogat.
A következő hónapokban a forint árfolyamát erősítheti a vámháború esetleges (az utóbbi napokban egyre valószínűbbnek tűnő) enyhülése, illetve egy esetleges tűzszünet Ukrajnában, amelynek az időzítése ugyanakkor jelenleg nagyon kiszámíthatatlannak tűnik.
A bejelentett intézkedések segítik a hiány lassú leszorítását
Noha a bank elemzői március végén még 4,5 százalékos államháztartási hiányt prognosztizáltak, a közelmúltban a gazdasági kormányzat olyan jelzéseket küldött, melyek a hiány elszállása esetén költségvetési zárolásokat helyeznek kilátásba, s ez segítheti egy lassan csökkenő költségvetési hiánypálya megvalósulását. A bejelentések nyomán a szakértők 4,3 százalékra módosították a 2025-ös deficitre vonatkozó várakozásaikat.
„A jelenlegi helyzetben a GDP-arányos adósságráta további emelkedésének érdemi kockázata van, de egyelőre arra számítunk, hogy a ráta idén év végén a tavalyi 73,5 százalékos szinten maradhat. 2026–2027-ben a gazdasági növekedés várható megindulásával egyrészt a költségvetési hiány is tovább mérséklődhet – évente néhány tized százalékponttal –, másrészt a nominális GDP növekedése is erőteljessé válhat, ami már szemmel látható mértékű adósságráta-csökkentést tehet lehetővé az idei évet követően” – húzta alá Árokszállási Zoltán.
