Magyarország az asztalra csapott Brüsszelben: a miniszter kért, kinyílhat az Európai Unió tartalékalapja – jöhet a pénz a gazdáknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország kezdeményezésére az Európai Unióban is megvitatták az uniós szintű aktív vakcinázás bevezetésének lehetőségét, amely megoldást jelenthetne az Európa-szerte terjedő állatbetegségekre és azok súlyos gazdasági következményeire – nyilatkozta az agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.
Nagy István az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy
a haszonállatokat érintő számos vírus jelent meg Magyarországon és az EU más tagállamaiban, amelyek súlyos károkat okoznak az mezőgazdaságnak és az állattenyésztésnek.
Mint mondta, a magyar javaslat célja, hogy szemléletváltást indítson el az uniós szintű állategészségügyi gyakorlatban: a kezdeményezés részeként – amelyet 24 tagállam határozottan támogatott – Magyarország arra szólított fel, hogy az EU tudományos alapossággal vizsgálja meg a vakcinázás lehetőségét, és dolgozzon ki egységes védekezési stratégiát a súlyos gazdasági veszteségeket okozó betegségek ellen. Véleménye szerint a védőoltási program bevezetése hozzájárulhatna a jelenlegi fertőzéshullám megfékezéséhez, valamint hosszú távon elősegítené az állatállomány vakcinamentességének visszaállítását.
Nagy István elmondta továbbá: a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszak fagykárai súlyosan érintették a magyar gyümölcstermesztést:
több mint 17 ezer hektárnyi ültetvényről érkezett bejelentés jelentős károkról, ami egzisztenciális veszélybe sodorja az érintett termelőket.
„A helyzet kezelése érdekében Magyarország az Európai Unió tartalékalapjának megnyitását kérte, hogy ebből a forrásból célzott támogatást és ellentételezést nyújthasson a károsult gazdálkodóknak” – közölte.
Az agrárminiszter elmondta továbbá, hogy a hétfői tanácskozáson kiemelten fontos napirendi pontként szerepelt a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomag, amelyben számos magyar indítvány is helyet kapott.
Nagy István veszélyes precedensre hívta fel a figyelmet
A javaslatcsomag többek között az zöldítésre vonatkozó szabályok módosítását, a kisgazdaságok adminisztratív terheinek csökkentését, valamint a kockázat- és válságkezelési eszközök szélesebb körű alkalmazását célozza, amelyek a miniszter szerint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mezőgazdasági termelők könnyebben jussanak a támogatási forrásaikhoz.
Kiemelte azonban, hogy
Magyarország határozottan tiltakozik az ellen, hogy a KAP jövőjét érintő kérdéseket az Általános Ügyek Tanácsa döntse el a tagállamok mezőgazdasági miniszterei helyett, mivel a politikai felelősség az agrártárcáké, ezért a döntéshozatal jogát is meg kell tartaniuk.
Mint mondta, a döntéshozatal áthelyezése veszélyes precedenst teremtene, amely hosszú távon alááshatja a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szerepét, és ezáltal az európai agrárium érdekképviseletét is.
Beszámolt arról is, ismét napirendre került az unió mezőgazdaságának és élelmiszer-ellátásának jövője, különös tekintettel a 2027 utáni közös agrárpolitika alakulására.
Nagy István szerint ebben a kérdésben egyértelmű alapot jelent az a tanácsi következtetés, amelyet a magyar EU-elnökség idején mind a 27 agrárminiszter egyhangúan elfogadott: a közös agrárpolitikának a jövőben is különálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelynek két pilléren kell nyugodnia: az egyik a területalapú támogatások rendszeres kifizetése, a másik pedig a beruházási és vidékfejlesztési támogatások elérhetősége minden gazdálkodó számára.
Az agrárminiszter arra is figyelmeztetett, hogy június elején az EU–Ukrajna szabadkereskedelmi egyezmény meghosszabbítása esetén olyan különmegállapodást kell kötniük a határ menti országoknak, köztük Magyarországnak, amely a gazdák érdekeit megvédi. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a még nem hatályos EU–Mercosur-egyezményre: mint mondta e megállapodások – különösen a határ menti országok esetében – kumulált negatív hatásokat válthatnak ki.
„Mindenképpen ragaszkodni kell ahhoz, hogy az Európai Unió területére csak olyan termék kerülhessen, amelyet ugyanazon szabályok mentén állítanak elő, és kerül forgalomban, mint az EU-ban” – mondta az agrárminiszter.
