Ösztönzik a sertéshús fogyasztását a vírus nyomása alatt, árréscsökkentés közben

Az Európai Unión belül a magyar sertéstartók számára áll rendelkezésre a legtöbb támogatási jogcím, ami azt is jelzi, hogy a hazai agrárkormányzat számára az állattenyésztés – azon belül is a sertéstartás – kiemelt fontossággal bír – mondta Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára az AM, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) közös, sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányának nyitánya alkalmából. A kampány a „Micsoda malacunk van!” címet viseli. 

Az államtitkár beszélt arról, hogy az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton az elmúlt időszakban 435 sertéstartással foglalkozó vállalkozás nyert el támogatást, közel 93 milliárd forint erejéig. A Vidékfejlesztési Programon belül a génmegőrzés céljára csaknem 8 ezer mangalicára nyújtottak be igényt a gazdálkodók, akik így több mint 2 milliárd forint forráshoz jutottak. A tavaly decemberi adatok szerint Magyarországon

• 2,8 millió sertést tartottak, ami több mint
• 7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, míg az anyakoca-állomány
• 12 százalékkal növekedett, és elérte a
• 172 ezret.

Továbbra is lesz támogatás

Az ágazat termelése 2024-ben elérte az 593 ezer tonnát, ami az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékos növekedés, vagyis a hatékonyság is növekedett.

A KAP Stratégiai Terv keretében a kisebb termelőknek szánt 50 milliárd, a nagyobbaknak pedig 150 milliárd forintos telepfejlesztési támogatásokat jócskán túligényelték, ezért le kellett zárni ezeket kiírásokat, de

– fogalmazott. 

Hubai Imre azt is elmondta, hogy a hízósertések állatjóléti támogatása jogcímén az idén 10,2 milliárd forint áll rendelkezésre, a tenyészkocák ugyanilyen célú támogatására pedig további 7,8 milliárd. Mint bejelentette, megegyeztek az unióval, és ezt a programot 2030. december 31-ig meghosszabbították. A sertéságazatot közvetetten sújtó ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) miatti fogyasztói kétségekre utalva nyomatékosította, hogy a magyar sertésállomány mentes a különböző járványok okozta megbetegedésektől, amit az intenzív hatósági ellenőrzések is garantálnak.

A kocalétszám tavalyi növekedése azt is előrevetítette, hogy ha nem történne, illetve nem történt volna semmi, akkor idén is növekvő hízóalapanyag-kibocsátásra számíthatnánk – mondta ugyancsak az RSZKF-re utalva Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A termékpálya különböző szereplőinek helyzetét elemezve arról is beszélt, hogy az elmúlt két-két és fél évben az élő sertés ára ugyan hullámzott, de az átlagos hatékonysággal termelő hazai sertéstartó számára lehetőséget adott az eredményes gazdálkodásra. Az idei év elején megfigyelhető volt egy árcsökkenés, viszont az elmúlt hetek során ismét némi emelkedés tapasztalható.

A húsfeldolgozóknak nem volt malacuk

A húsfeldolgozók oldaláról már kevésbé pozitív a kép, az iparág szereplői ugyanis úgy szenvedték el a 2022 óta végbement élősertés-áremelkedést és az egyéb költségeik növekedését, hogy ezeket nem tudták beépíteni az átadási áraikba. Ezt jól jelzi az is egyébként, hogy a sertéshús és húskészítmények fogyasztói ára az elmúlt évek során érdemben nem nagyon változott: tavaly decemberben például az előző év utolsó hónapjához képest a sertéshúsok és húskészítmények KSH által megfigyelt ára vagy stagnált, vagy minimálisan nőtt, de jó néhány esetben – mint például a virsliknél és a szárazkolbászoknál – árcsökkenést tapasztalhattunk. 

A fogyasztóknak persze nem ez az érzésük, de a sorból csak a sertéscomb lóg ki, az is a korábbi időszak hatósági árkorlátozásai miatt, mert így az ára csak a hatósági intézkedések kivezetését követően tudta követni az egyéb húsok és húskészítmények korábbi áremelkedését. Éder szerint ezt azért fontos elmondani, mert

Míg az export nemcsak az élő állat esetében volt jó tavaly, hanem a húsok és a húskészítmények esetében is növekedést mutatott. „Sajnálatos módon ugyanakkor a belföldi értékesítésünk még tavaly is csökkent, és ez két egymást követő év jellemzője volt” – mondta. A belföldi piac csökkenése, az önköltség növekedése és az, hogy ezen önköltségeket a húsipari vállalkozások az áraikban nem tudták érvényesíteni, az eredményességükre súlyos hatással van, a tavalyi évről szóló beszámolók a legtöbb cégnél romló képet mutatnak, és lesznek olyanok, amelyek veszteségbe fordultak.

Ragadós száj- és körömfájás: jelen sincs, de pusztít

A ragadós száj- és körömfájás annak ellenére sújtja a sertéságazatot, hogy a magyar sejtésállományban nem jelent meg a vírus, de még csak gyanús eset sem volt. „Exportpiacokat veszítettünk, ideiglenesen többletünk keletkezett, aminek levezetésével bizony küzd az ágazat” – jellemezte a helyzetet. Különösen a vírusvédelmi szabályozás miatt kijelölt körzetekben lévő, egyébként egészséges állomány feldolgozása és értékesítése okoz nehézséget, mert sajnos van ellenérzés és bizonytalanság a magyar sejtéshússal szemben a külpiacon, de egyes belpiaci partnerek részéről is. 

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a piaci zavarban az import ne befolyásolja a magyar sertéshús piaci helyzetét, annak elhelyezésének lehetőségét ne rontsa” – mondta, hozzátéve, hogy az élelmiszer-termékpályát befolyásoló adminisztratív intézkedések ebben nem segítenek.

A grillszezon elejére időzített fogyasztásösztönző kampány május 25-ig tart – mondta Giczi Gergely, az AMC ügyvezetője. Bár a húsfogyasztást sok támadás éri, a dietetikusok ajánlása szerint a sertéshúst vagy más vörös húst legalább heti egy alkalommal érdemes bevonni az étrendbe, ugyanis egy sor olyan vitamint, ásványi anyagot és esszenciális aminosavat tartalmaz, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen.