Ukrajna korántsem adta fel és a kurszki határrégióban jelentős páncélos erők bevetésével komoly támadást indított – orosz területen. Moszkva szerint a cél a kurszki atomerőmű, de az a határtól mintegy 100 kilométerre van és több rétegű, jól tagolt védvonalakkal övezett – legalábbis orosz források szerint. A támadás elképzelhetetlen amerikai támogatás nélkül; nagyon úgy néz ki, hogy Trump így próbál meg nyomást gyakorolni az orosz elnökre, hogy béketárgyalásra bírja.
Hogy bizonyítsák az orosz ellenőrzést a terület fölött, a helyi médiában fotók jelentek meg Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes és Alekszandr Hinstejn, a kurszki oblaszty vezetőjének az ukrán határnál fekvő Szudzsában tett látogatásáról.
Mindenesetre Moszkva sietve kitelepítette a határ menti oroszországi települések lakosságának egy részét. A Lenta.ru orosz hírportál úgy tudja, hogy az ukránok jól előkészítették az akciót. Műszaki eszközökkel aknamentesített folyosót nyitottak a páncélos ékek előtt. Az orosz véderők mögött felrobbantották a folyókon átívelő hidakat, hogy megakadályozzák az orosz csapatok utánpótlását, az újabb támogató nehézfegyverek csatatérre érkezését.
Folyik a találgatás, hogy milyen megfontolások, célok rejtőzhetnek a váratlan ukrán támadás mögött, amelyet elemzők szerint az USA aktív támogatása nélkül (például valós idejű harctéri műholdfotók, célpont-koordináták) lehetetlen lett volna végrehajtani. A legkézenfekvőbb magyarázat:
Közben mindkét fél folytatja a hírek manipulálásával vívott harcot. Ennek egyik legújabb példája az elfogott külföldi zsoldosok megszólaltatása az ukrán vagy az orosz médiában. Legutóbb két, Oroszország oldalán harcoló, majd foglyul ejtett kínai zsoldoskatona nyilatkozott Ukrajnában az amerikai CNN egyik műsorában.
Ahhoz képest, hogy alapfizetésük havi 200 ezer rubel (mintegy 800 ezer forint) lett volna, nem voltak elragadtatva a körülményektől.
Az interjú körülményei ismeretlenek. Annyit tudni, hogy a „Michael” néven beszélő kínai megsebesült. A Biden-kormányzattal, annak háttérembereivel különösen jó kapcsolatokat kiépített nagy amerikai médium évtizedek óta mindkét országban jelen van. A moszkvai cím ismert: a CNN a Kutuzovszkij sugárút elején, az egykori Ukrajna szállóval szembeni 7/4-es épületben tart fenn lakásokat, stúdiót. Kijevi címét – vélhetően biztonsági okokból – a médium nem tette közzé.
Az EU- és az ukrán zászlóval feldíszített kijevi teremben a házigazda, az Ukrinform hivatalos ukrán hírügynökség megszólaltatta a szóban forgó két, kínaiként bemutatott elfogott zsoldost. Kiderült, hogy a két zsoldoskatona a Douyin, a TikTok kínai verziója adásaiból értesült a pénzkereseti lehetőségről.
Első dolguk volt, hogy a formaságok lezárása után kétmillió rubelt (mintegy nyolcmillió forintot) utaljanak a számlámra, ám a pénzhez nem tudtam hozzáférni
– panaszkodott az egyik fogoly az oroszokra. A „zsoldosbemutató” kijevi nemzetközi sajtóértekezletről idén május elején a japán Nippon TV állomás sugárzott másfél perces összefoglalót. Kiderült, hogy a Kijevben szereplő kínai hadifogoly Oroszországba jött útlevéllel, beállt harcolni, majd megsebesült és elfogták.
Ukrajnában nyugati mintára jól szervezett és felépített tájékoztatási rendszer működik. Ám a toborzók csak az ildu. kezdetű (ILDU - International Legions of Defence of Ukraine – az Ukrajnát Védő Nemzetközi Légiók) portálokat ajánlják, óvnak a „magánközvetítőktől”. Több mint 75 nemzet tagjai harcolnak az ILDU soraiban, olvasható a kormány által támogatott toborzó portálokon.
Véded az ukrán hazát és még pénzt is keresel
– hangzik a jelszó. Az alapfizetés, mintegy havi húszezer hrivnya (több mint 160 ezer forint) nem sok. Viszont erre jön a különféle pótlékrendszer, s a végeredmény: ha nem veszel részt aktív harcokban akkor havi 50 ezer hrivnyát kapsz (mintegy 450 ezer forintot), ha egész hónapban aktívan harcoltál akkor több mint 1,8 millió forintot (220 ezer hrivnya), vagy még többet kereshetsz.
Ezzel együtt Vlagyimir Putyin „humánus elbánást” ígért az ukránoknak, akik ellenük harcoltak Kurszknál (az első betörésnél), de világosan leszögezte: Moszkva nem tartja az elfogott külföldi zsoldosokra nézve kötelezőnek a hadifoglyokra vonatkozó 1949-es genfi konvenciót. Donald Trump legutóbbi telefonbeszélgetésükkor kérte Putyint, hogy legyen elnéző a kurszki műveletekben elfogott ukrán katonákkal szemben (Trump nem beszélt külföldi zsoldosokról). Az oroszországi elnök ezt megígérte, ha a katonák megadják magukat... Ez nem mentesíti azokat, akik a kurszki betörés során bűncselekményeket követtek el. Ezeket a bűncselekményeket Oroszországban terrorizmusként kezelik, mondotta a moszkvai vezető.
Úgy tűnik, hogy Trump és Putyin viszonya hűvösebbé válik. Az amerikai elnök a minap rosszallóan jegyezte meg, hogy Putyin „egész Ukrajnát akarja”. Mire Putyin azt válaszolta: csak arra tart igényt, ami az övék – azt viszont nem részletezte, hogy pontosan mire is gondol.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.