Magyarország feszülten figyel, de Brüsszel talán még jobban: sorsfordító vasárnap jön, átrajzolhatja az erőviszonyokat Európában

Miközben Magyarország a május elsejei hosszú hétvége munkanap-áthelyezés miatt rövid hétvégére készül, a régió sorsdöntő hétvége előtt áll. Két, számunkra fontos országban, Romániában és Lengyelországban is választásokat rendeznek, vasárnap mindkét ország elnökválasztást tart. A lengyeleknél az első, a románoknál a második fordulóra kerül sor.

Romániában a normál menetrend szerint nem lennének választások. Eredetileg ugyanis tavaly novemberben tartották volna az elnökválasztás első, és decemberben a második fordulóját. Az első forduló valóban lezajlott 2024. november 24-én, és egy addig kvázi ismeretlen szuverenista jelölt, Calin Georgescu kapta a legtöbb szavazatot, és jutott be a második fordulóba Elena Lasconival együtt.

Azonban két nappal a tervezett második forduló előtt a legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv, a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az első forduló eredményét, és elrendelte annak megismétlését,

Az alkotmánybíróság szerint Calin Georgescu kampányát egy külföldi szereplő, Oroszország pénzelte. A döntéssel nemcsak Georgescu, hanem ellenfele is kritikákat fogalmazott meg. Elena Lasconi mögött ugyanis összegyűlt egy „szélsőjobbellenes” koalíció, emiatt bízott abban, hogy behúzhatja a második fordulót, és ezzel Románia első női elnöke lehet.

Fej fej mellett a két jelölt a román elnökválasztás előtt

A megismételt választástól Georgescut eltiltották, így a május 4-én tartott új első fordulóban nem mérethette meg magát. Lasconi sem járt sokkal jobban, pártja ugyanis időközben kifarolt mögüle, és végül esélye sem volt megismételni korábbi eredményét, csak az ötödik helyen zárt. A második fordulóba

• a 40,96 százalékot gyűjtő George Simion
• és a 20,99 százalékot szerző Nicusor Dan került,

közülük választhatják meg vasárnap Románia következő elnökét.

Az újabb forduló rendkívül szoros küzdelemnek ígérkezik, a különböző román közvélemény-kutatók más-más jelölt szoros győzelmét jósolják. Az IRSOP péntek reggel közzétett legújabb felmérése szerint Nicusor Dan bukaresti polgármester már megelőzte az AUR jelöltjét, George Simiont.

A román elnökválasztás kimenetele kardinális az Európai Unió és az orosz-ukrán háború szempontjából is. Simion az ukrajnai fegyverszállítmányok leállításával kampányol, újabban pedig kijelentette, hogy Ukrajnának kártérítést kell fizetnie. Simion a választásokon azt ígérte, hogy az ukrán menekültek helyett inkább a román szegényeknek adna pénzt. Dan ezzel szemben jóval mérsékeltebb álláspontot képvisel.

Az új elnök hivatalba lépése gazdasági szempontból nem egyszerű időszakban történik. Őrzi a lej hátrébb engedett árfolyamát a román jegybank (BNR), amely pénteken ül össze – és az se kizárt, hogy kamatot emel, máris készülve a vasárnapi sorsdöntő elnökválasztást követő piacnyitásra. A lej árfolyama már kapott egy hatalmas pofont az első fordulótól, amit a nacionalista, EU- és Ukrajna-szkeptikus George Simion nyert. Elemzői becslés szerint a BNR hatalmas összeget költött devizatartalékából a lej védelmére – gyengülő árfolyam tovább növelheti a régió legmagasabb inflációját.

Duda utódjáról szavaznak a lengyelek

Lengyelországnak hamarosan szintén új elnöke lesz. Az 1997 óta érvényben lévő alkotmány szerint a köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott, egyszer újraválasztható köztársasági elnök áll. Az államfői posztot 2025. augusztus 6-a óta betöltő Andrzej Duda tehát nem indulhat újra.

A választás első fordulóját május 18-án, vasárnap tartják. Amennyiben valamelyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát, úgy nem kerül sor második fordulóra. Amennyiben senki sem éri el az az abszolút többséget, úgy a két legtöbb szavazatot kapó jelölt június elsején vasárnap ismét összecsap.

A korábbi választások tapasztatai alapján szinte biztosan lesz második forduló, minden alkalommal volt. Ráadásul 13 jelölt csap össze az első fordulóban, így még nehezebb a szavazatok több mint felének megszerzése. A két legnagyobb esélyes a kormánykoalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester és a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló Karol Nawrocki történész.

A lengyel választás is kiemelt fontosságú az EU és Ukrajna szemszögéből egyaránt. A Donald Tusk vezette kormánykoalíció Ukrajna szövetségese, az Oroszország elleni határozott fellépést támogatja, a PiS álláspontja pedig közelebb áll a magyar kormány álláspontjához.

Lengyelországban szintén kihívásokkal teli a gazdasági helyzet. Érdekes egybeesés: 2023 októbere óta először csökkentette az alapkamatot a jegybank , mindössze napokkal az elnökválasztás előtt. Az 50 bázispontos vágást az infláció lassulásával és gyengülő gazdasági adatokkal indokolták, de a lépés időzítése politikai visszhangot váltott ki. Donald Tusk kormányfő csak annyit reagált: „jobb későn, mint soha”.

Portugália megint szavaz

Portugáliában 2025. május 18-án előrehozott választásokat tartanak, hogy megválasszák a nemzetgyűlés tagjait. Összesen 230 mandátuma a tét. Állítólagos összeférhetetlenségi vádakat és állításokat követően a hivatalban lévő kormány bizalmi szavazást írt ki, amelyet 2025. március 11-én elveszített. Marcelo Rebelo de Sousa elnök ezután május 18-ra választásokat írt ki, ezzel ez lett a harmadik törvényhozási választás kevesebb mint négy éven belül.