Felszólította a NATO Európát, hogy tegyen óriási lépést: ötszörözni kell a légvédelmet
A NATO ötszörös bővítést sürget az európai földi telepítésű légvédelmi rendszerekben, hogy a szövetség mielőbb pótolja az egyik legkritikusabb védelmi hiányosságát. A javaslatot csütörtökön, Brüsszelben vitatják meg a védelmi miniszterek zárt ajtók mögött, ahol a hidegháború óta a legnagyobb fegyverkészlet-növelési program is napirendre kerül – írta a Bloomberg.
A cél nem egyenként, hanem kollektív szinten vonatkozik az európai NATO-tagokra, ugyanakkor országonként eltérő kötelezettségvállalások várhatók. A pontos határidő egyelőre nem ismert, de az ügy sürgető:
egy magas rangú európai katonai tisztviselő szerint a jelenlegi rendszerek messze elmaradnak attól, amit a modern fenyegetések – drónok, hiperszonikus rakéták, ötödik generációs vadászgépek – indokolnának.
A NATO főtitkára, Mark Rutte hétfőn Vilniusban világossá tette a helyzet komolyságát: „Nem vagyunk háborúban, de békében sem. Erősítenünk kell az elrettentő erőnket, ami teljes hadviselési készenlétet jelent.”
Ez a stratégiai váltás már nemcsak katonai szintű, hanem költségvetési is: az amerikai elnök, Donald Trump által is támogatott irányvonal szerint a NATO-tagállamok 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási cél felé közelednek:
- ebből 3 és fél százalék közvetlen katonai kiadásokra;
- másfél százalék pedig védelmi célú infrastruktúrára, kibervédelemre és polgári felkészültségre menne.
Németország a NATO élére állna
A megváltozott biztonsági helyzet kulcspillanata Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója volt, amely új lendületet adott a NATO-n belüli keleti tagállamok védelmi aggodalmainak. Az egyik legdrágább, de elengedhetetlen beruházási terület a légvédelem, és ebben Németország kulcsszerepet vállalna.
A kancellár, Friedrich Merz Berlin védelmi költéseinek felpörgetését tervezi, több milliárd eurós fejlesztéssel, amely magában foglalja az európai Sky Shield kezdeményezés kiterjesztését is. Ez a projekt – amelyet Merz elődje, Olaf Scholz indított útjára – a NATO támogatásával egy földi telepítésű, európai rakétavédelmi rendszer kiépítésére törekszik, amely képes lenne a ballisztikus rakéták megsemmisítésére.
A brüsszeli miniszteri találkozó egyben előkészíti a június 24–25-i hágai NATO-csúcstalálkozót, ahol a szövetség vezetői hivatalosan is dönthetnek a javasolt célokról.
Egy NATO-tisztviselő szerint a lég- és rakétavédelem, a hosszú hatótávú fegyverek, a logisztika és a szárazföldi erők modernizálása is kiemelt prioritás marad.
A következő hetek és hónapok döntő jelentőségűek lesznek Európa katonai jövője szempontjából – a kérdés nem csupán az, hogy hajlandó-e a kontinens többet költeni a biztonságra, hanem az is, hogy elég gyorsan tud-e reagálni egy potenciálisan közelgő válságra.
Légvédelem nélkül maradt a NATO keleti határa
Az Ukrajnának adott bőkezű támogatások miatt legatyásodtak a helyi hadseregek. A NATO szerint csak a szükséges légvédelmi eszközök öt százaléka működőképes a keleti határa mentén.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
