Felszólította a NATO Európát, hogy tegyen óriási lépést: ötszörözni kell a légvédelmet
A NATO ötszörös bővítést sürget az európai földi telepítésű légvédelmi rendszerekben, hogy a szövetség mielőbb pótolja az egyik legkritikusabb védelmi hiányosságát. A javaslatot csütörtökön, Brüsszelben vitatják meg a védelmi miniszterek zárt ajtók mögött, ahol a hidegháború óta a legnagyobb fegyverkészlet-növelési program is napirendre kerül – írta a Bloomberg.
A cél nem egyenként, hanem kollektív szinten vonatkozik az európai NATO-tagokra, ugyanakkor országonként eltérő kötelezettségvállalások várhatók. A pontos határidő egyelőre nem ismert, de az ügy sürgető:
egy magas rangú európai katonai tisztviselő szerint a jelenlegi rendszerek messze elmaradnak attól, amit a modern fenyegetések – drónok, hiperszonikus rakéták, ötödik generációs vadászgépek – indokolnának.
A NATO főtitkára, Mark Rutte hétfőn Vilniusban világossá tette a helyzet komolyságát: „Nem vagyunk háborúban, de békében sem. Erősítenünk kell az elrettentő erőnket, ami teljes hadviselési készenlétet jelent.”
Ez a stratégiai váltás már nemcsak katonai szintű, hanem költségvetési is: az amerikai elnök, Donald Trump által is támogatott irányvonal szerint a NATO-tagállamok 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási cél felé közelednek:
- ebből 3 és fél százalék közvetlen katonai kiadásokra;
- másfél százalék pedig védelmi célú infrastruktúrára, kibervédelemre és polgári felkészültségre menne.
Németország a NATO élére állna
A megváltozott biztonsági helyzet kulcspillanata Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója volt, amely új lendületet adott a NATO-n belüli keleti tagállamok védelmi aggodalmainak. Az egyik legdrágább, de elengedhetetlen beruházási terület a légvédelem, és ebben Németország kulcsszerepet vállalna.
A kancellár, Friedrich Merz Berlin védelmi költéseinek felpörgetését tervezi, több milliárd eurós fejlesztéssel, amely magában foglalja az európai Sky Shield kezdeményezés kiterjesztését is. Ez a projekt – amelyet Merz elődje, Olaf Scholz indított útjára – a NATO támogatásával egy földi telepítésű, európai rakétavédelmi rendszer kiépítésére törekszik, amely képes lenne a ballisztikus rakéták megsemmisítésére.
A brüsszeli miniszteri találkozó egyben előkészíti a június 24–25-i hágai NATO-csúcstalálkozót, ahol a szövetség vezetői hivatalosan is dönthetnek a javasolt célokról.
Egy NATO-tisztviselő szerint a lég- és rakétavédelem, a hosszú hatótávú fegyverek, a logisztika és a szárazföldi erők modernizálása is kiemelt prioritás marad.
A következő hetek és hónapok döntő jelentőségűek lesznek Európa katonai jövője szempontjából – a kérdés nem csupán az, hogy hajlandó-e a kontinens többet költeni a biztonságra, hanem az is, hogy elég gyorsan tud-e reagálni egy potenciálisan közelgő válságra.
Légvédelem nélkül maradt a NATO keleti határa
Az Ukrajnának adott bőkezű támogatások miatt legatyásodtak a helyi hadseregek. A NATO szerint csak a szükséges légvédelmi eszközök öt százaléka működőképes a keleti határa mentén.
Ajánlott videók
Peking, Washington és Moszkva a világ újrafelosztására készül - szeptember 3-án minden eldől Pekingben
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.