Dróntámadás: már tudható, hogy Magyarország küld-e katonákat Lengyelországba

Miután szerda hajnalban Lengyelország arról számolt be, hogy légterét orosz drónok sértették meg, melyeket a lengyel légvédelem lelőtt, a kérdés szóba került a szerdai kormányülésen is.

Orbán Viktor miniszterelnök még szerdán közzétett egy videót is a kormányülésen zajló megbeszélésről, valamint arról, hogy a magyar álláspont szerint Lengyelország területe szent és sérthetetlen, mi mindenképpen a lengyelek mellett állunk ebben a kérdésben. Ugyanakkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt írta szerdán, hogy hideg fejjel és józan ésszel kell gondolkodni a lengyel légtér megsértése után. Az oroszok egyébként határozottan tagadták a támadás tényét.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is óvatosan fogalmazott a kérdésben, szerinte felelőtlenség katonai fellépésről beszélni a tények ismerete nélkül. A politikus kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Magyarország nem küld katonákat Lengyelországba, miközben azt is hangsúlyozta, hogy a kérdésfelvetés is akadémikus jellegű.

A NATO védelmi szövetség

Az orosz–ukrán háború során már korábban is voltak hasonló incidensek, ám a szerda hajnali eset mind  a lengyel válaszlépés, mind annak mérete szempontjából példátlan. Az eset kapcsán a NATO alapszerződésének 4-es cikkelyének életbe léptetése is felmerült, melynek értelmében a szervezet tagjai tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyi­kük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

Hangsúlyozta, Magyarország kifejezte szolidaritását, ugyanakkor a NATO egy védelmi szövetség.

„A nyilatkozatokból látszik, hogy nincs szándék Lengyelország megtámadására, de védekezni kell. A közös elkötelezettség jelenti a legnagyobb biztonságot valamennyi NATO-tagország számára” – tette hozzá.