Lelőtt drónok: évek óta nem alkalmazott eljárás van Tusk kezében – a NATO-nak döntenie kell, hogy beavatkozik-e

A lényeg:

• Orosz drónok hatoltak be Lengyelországba, hatástalanították őket.
• Donald Tusk elővette a 4. cikkely kérdését – évek óta nem volt napirenden a rendelkezés, ezért súlya van.
• Mi az a 4. cikkely? Nagyon nem az, mint az 5. cikkely, ezért most megvizsgáljuk a különbségeket, mikor melyiket alkalmazzák.

Rendkívüli kormányülést hívott össze szerda reggelre Donald Tusk lengyel miniszterelnök, miután orosz drónok sértették meg a lengyel légteret szerdán, és a pilóta nélküli légi járműveket semlegesítették a lengyelek. „Tizenkilenc alkalommal hatoltak be a lengyel légtérbe az orosz drónok, nagy része Fehéroroszországból repült be” – közölte a miniszterelnök a kormányülésen a Reuters tudósítása szerint. Tusk komolynak nevezte a helyzetet. „Ma már senkinek sem lehet kétsége, hogy különféle forgatókönyvekre kell készülnünk” – jelentette ki. Egyúttal aláhúzta: nincs ok pánikra és arra sem, hogy a lakosok mindennapi életét megnehezítő korlátozásokat vezessenek be.

Évek óta nem volt ilyen

Bár Tusk mindenkit nyugalomra int, a helyzet komolyságát mutatja, hogy 2022, tehát közel három év után került újra napirendre a NATO alapszerződésének 4. cikkelye szerinti eljárás megindításának lehetősége. A kormányülés előtt Karol Nawrocki államfő kezdeményezésére lengyel politikai és katonai vezetők egyeztettek az elnöki hivatal nemzetbiztonsági irodájában (BBN). Az ezt követő sajtóértekezletén az államfő arról beszélt, hogy a dróntámadás példátlan mozzanat a NATO történetében, ahogyan Lengyelország legújabb történetében is. Az elnök bejelentette: a légtérsértések miatt összehívja a legfontosabb lengyel politikai vezetőkből álló tanácsadó testület, a nemzetbiztonsági tanács (RBN) ülését. 

A Reuters végig élőben adja a kormányülést, a tudósítás szerint Tusk elmondta, hogy Lengyelország 

„Az a tény, hogy ezeket a biztonsági fenyegetést jelentő drónokat lelőtték, megváltoztatja a politikai helyzetet. Ezért a szövetségesekkel folytatott tárgyalások a NATO-szerződés 4. cikkének alkalmazására irányuló hivatalos kérelem formájában zajlottak” – mondta Tusk. A lengyel miniszterelnök azt is elmondta, hogy Lengyelországnak több kell, mint szolidaritási nyilatkozatok és a szövetségesek nagyobb támogatása. Tusk hozzátette, hogy nincs ok azt állítani, hogy Lengyelország háborús állapotban van, de a második világháború óta ez a leginkább fegyveres konfliktushoz hasonló helyzet.

Mi az a 4. cikkely – ezt nem veszik elő mindennap

Tusk világháborús hasonlata is mutatja, hogy az ügyet nem veszik félvállról, de időben hozzánk közelebb van és a történéseket jobban kontextusba teszi, hogy az orosz–ukrán háború közepette is közel három éve került képbe utoljára a 4. cikkely szerinti eljárás – 

Főleg a lengyelek, akik már többször megnyomták a piros gombot, például akkor, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

1. A NATO megfogalmazása szerint a 4. cikkely alkalmazása azt jelenti, hogy a szervezet tagjai tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyi­kük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Ezt a feltételt akár kimerítheti a lengyelországi robbanás/becsapódás.
2. Az 5. cikkely – fontos: ennek alkalmazásáról hivatalos személy egyetlen szót sem ejtett az este során – alkalmazásakor viszont a NATO tagjai már abban állapodnak meg, hogy a valamelyikük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük elleni akciónak tekintenek, és megegyeznek abban, hogy azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket, beleértve a fegyveres erő használatát is.

Az egyik vagy mindegyik?

Az, hogy egy NATO-tagállam felett orosz drónokat lőttek le, és a lengyel miniszterelnök reakciója, hogy veszélyben érzi Lengyelország területi épségét, indokolttá teszi, hogy Tusk a 4. cikkelyt emlegeti. A miniszterelnök kezében a katonai szövetség alapító okiratának egyik része van, ami lehetőséget ad arra, hogy egy tagállam az Észak-atlanti Tanács elé vigyen egy ügyet. A tanács a NATO első számú politikai döntéshozó testülete. 

Ugyanakkor a NATO részéről tett nyilatkozatok, így például, amelyet Alexus Grynkewich, a NATO legfőbb katonai parancsnoka, az amerikai légierő tábornoka tett, hogy

amihez a NATO szóvivője hozzátette, hogy 

azt mutatják, hogy a szövetség vezetése óvatos, vizsgálódnak, a támadást egyelőre nem tekintik valamennyiük elleni akciónak, és arról sem egyeztek meg, hogy azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket, beleértve a fegyveres erő használatát is. Tehát annak ellenére, hogy feszült a helyzet, együttes erővel történő válaszlépésről még jogilag sem lehet szó jelen állapot szerint, egyszerűen azért, mert nem ez a protokoll. Arra az 5. cikkely szolgál, és ott is teljes konszenzus kell. 

Megy az adok-kapok 

Az oroszok eddig nem kommentálták hivatalosan a drónincidenst, de egy orosz diplomata szerdán kijelentette, hogy Lengyelországnak semmilyen bizonyítéka nincs arra vonatkozóan, hogy a lelőtt drónok orosz eredetűek voltak – jelentette az orosz RIA állami hírügynökség. „A vádakat alaptalannak tartjuk. Nem mutattak be semmilyen bizonyítékot arra, hogy ezek a drónok orosz eredetűek lennének” – idézte Andrej Ordasht, Oroszország lengyelországi ideiglenes ügyvivőjét, akit azóta be is hívattak a lengyelek raportra.

Mint ismert, Lengyelország szerda hajnalban arról számolt be, hogy orosz drónok megsértették a légterét. A pilóta nélküli légi járművek valószínűleg Ukrajna nyugati részén keresztül érkeztek lengyel területre, ahol a légvédelem lelőtte őket. Az incidensben senki sem sérült meg, sajtóinformációk szerint egy orosz drón egy beépítetlen területen lévő mezőre zuhant.