Zapad hadgyakorlat: Moszkva erős üzenetet küldött a Nyugatnak, India először vesz részt

Zapad 2025 – az Oroszország által évente tartott demonstratív hadgyakorlat, amelyet a legtöbbször az adott helyzethez igazítanak, üzeneteket rejtenek el benne. Idén India első ízben való részvétele, méghozzá csapatokkal, adta a szenzációt és a Nyugatnak szóló üzenetet: a Kelet erői, elsősorban Kína, Oroszország, Észak-Korea, Irán – gyarapodnak, és a Nyugatnak az orosz–ukrán háború idején ezt nagyon ajánlott figyelembe venni. Egyébként megfigyelőként amerikaiak is részt vesznek a Zapad 2025-ön. 

Minthogy a Zapad hadgyakorlat elsősorban Nyugat-Európának szól, mindenkit, aki az európai biztonsággal foglalkozik, furdal a kíváncsiság: hogyan nézhet majd ki az új ellenőrző rendszer? 

• Ennek fő célja a két nyugat-európai szövetségi rendszer, az EU és a NATO biztonságának megőrzése lesz, nem becsukva a kaput a NATO eddigi fő tevékenysége, a keleti terjeszkedés előtt. 
• Oroszország azonban merőben mást akar. 
• A jelenlegi helyzet szerint nem zárja ki Ukrajna mint állam további létezését, feltéve, hogy az integrálható lesz Moszkva Nyugattal kapcsolatos elképzeléseibe, ebbe még az EU-csatlakozás is beleférne, a NATO-tagság viszont kategorikusan ki van zárva. 
• De az is benne van az orosz pakliban, hogy Ukrajna mint a mai értelemben vett állam megszűnik létezni, és a helyén egy hatalmas, a NATO-t feltartóztatni képes pufferzónát alakítanak ki. 

Az orosz–ukrán háború három fázisa 

Egyike a legfontosabb nyitott kérdésnek, hogy mekkora lehet a jövendőbeli Ukrajna? Jelenleg 

azaz a kijevi hatóságok kezén kevesebb mint félmillió négyzetkilométer lehet, ahol 25-33 millióan lakhatnak. Ukrajna lakosságát alapvetően két nagy hatású tényező tizedelte meg:  

• a kivándorlás (amelynek során 8-10 millió ember, főleg asszonyok és gyerekek hagyták el az országot). Ezek nagy része nem valószínű, hogy visszatér az esetleges békekötés után. 
• A háború (amely jóval egymillión felüli számú, nagyrészt munkaképes, viszonylag fiatal ember életét vette el, vagy tette tönkre sebesüléssel).

Az orosz–ukrán háborút, a fegyveres konfliktust legalább három részre lehet felosztani. 

• A kezdeti időszak, amely 1991 végével, Ukrajna független állammá válásával indult és tartott egészen a Maidan-időszakig, 2013–2014-ig. 
• A második időszak, amely 2014-től 2022. február 24-ig, az Ukrajna elleni általános orosz támadás megindításáig tartott. 
• A harmadik, jelenleg is tartó időszak, amely 2022. februárban kezdődött.

Az EBESZ munkáját mindkét fél zavarta

A második időszakban működött Ukrajnában az Európai Biztonságiés Együttműködési Szervezet (EBESZ, angol betűszóval az OSCE), amely felügyelte az ukrajnai helyzetet. Mintegy hétszáz, hangsúlyozottan polgári szakértő (többségükben a polgári hírszerző szervezetek szakemberei) vett rész a Különleges Megfigyelő Misszióban (SMM – Special Monitoring Mission), amely 2014 márciusától nyolc kerek éven át működött 2022 márciusáig. A megfigyelők száma később jóval ezer fölé emelkedett. 

Az SMM korszerű eszközöket alkalmazott. 

Vélhetően így tanulták meg a későbbi drónháború alapjait. Ám a korszerű, az ágyúlövések távolságát, irányát, a használt technika milyenségét (a bevetett tüzérségi eszközök kaliberét, űrméretét) mérő műszerek nem tették feleslegessé az embereket. Sőt némelyikük olyan képességeket fejlesztett ki magában, hogy a lövés, a levegőben repülő ágyúgolyó hangja alapján képes volt meghatározni az irányt, a kalibert és a lövést leadó tüzérségi vagy gyalogsági fegyver kaliberét, űrméretét.

Napi jelentéseket tettek közzé, amelyekben felsorolták az adott missziókban az észlelt, a szemben álló felek (az ukrán állami hadsereg és az Oroszország által segített, Kijevben „szeparatista lázadóknak” titulált Don-medencei katonai egységek) közti tüzérségi vagy gyalogsági nehezebb fegyverek közti csapásváltásokat. 

Tendenciózus jelentések

E sorok írójának – aki végigkövette és rögzítette az SMM napi jelentéseit, illetve az abban lévő változásokat – véleménye szerint az OSCE SMM napi jelentések 2021 körül elkezdtek egyre politizáltabbakká válni. Korábban az SMM napi jelentések igyekeztek kiegyensúlyozott módon tükrözni a mindkét fél által végrehajtott, az elválasztó vonal (contact line) menti tűzszünetsértéseket, a nehézfegyverzet mozgását a kijelölt ütközőzónákban szabályzó, korlátozó rendelkezések kijátszását. 

Később 

Majd ezt követően, az orosz intervenciót megelőző időszakban az ukrán félről szóló információk teljes mértékben kimaradtak, és a napi jelentések kizárólag a Don-medencei „lázadók” tűzszünetsértéseivel foglalkoztak.