Ukrajna már beérné azzal, ha fennmaradhatna önálló államként

A hírt az ukrán vezetéshez közel álló Ukrajinska Pravda angol nyelvű kiadása közölte az ABC Newsnak adott és 2025. szeptember 7-én közölt Zelenszkij-interjú alapján.

Ugyanakkor Dmitrij Peszkov oroszországi elnöki szóvivő egy oroszországi tévéprogramban, a Junasev Live-ban, megerősítette – tekintettel a megnövekedett nyugati nyomásra –, hogy Oroszország az erősödő kényszerítő tényezők (szankciók) hatására sem fogja megváltoztatni külpolitikai céljait, amelyekbe Ukrajna helyzete, annak szélesebb dimenziói, Moszkva és a Nyugat viszonya is beletartoznak. De Ukrajna csak egy eleme, és láthatóan egyre kevésbé fontos, központi eleme, ennek a szembenállásnak.

PURL-lista

Kijev katonai helyzete gyengül. Az ukrán delegáció szeptember közepén a nyugat-németországi Ramstein amerikai légibázison tartott szokásos találkozón előterjesztette a legújabb kívánságlistáját. Kijev hatmilliárd dollár rendkívüli segélyt (PURL, Prioritised Ukraine Requirements List) kér.

A PURL-lista további tételei:

1. A partner államok építsék be a jövő évi költségvetésükbe Ukrajna 60 milliárd dollárnyi katonai segélyezését.
2. A hatmilliárd többszörösébe kerülő hatalmas mennyiségű légvédelmi rakétarendszereket szállítsanak Kijevnek. A többi között tíz darab Patriot rendszert a hozzávaló rakétákkal. Emellett más légvédelmi rakétákat is kér az ukrán fél, a többi között SAMP/T, NASAMS, IRIS-T és Hawk mintájúakat akar,
3. További Oroszország elleni szankciókat és a Nyugaton befagyasztott orosz állami alapok elkobzását (Ukrajnának való átadását?) és a Moszkvára gyakorolt gazdasági nyomás erősítését kéri Ukrajna a támogató államoktól.

Ennek a kijevi követelésnek az utóbbi napok-hetek külpolitikai lépései is nyomatékot adtak. Putyin elnök Kínában járt, onnan az oroszországi Távol-Keletre repült, hogy egy napra bekapcsolódjon a Vlagyivosztok előtt a tengerből felmagasodó Orosz szigeten megtartott VEF (Vosztocsnij Ekonomicseszkíj Forum – Keleti Gazdasági Fórum) munkájába. És Putyin gyakorlatilag a tiencsini-pekingi SCO-találkozó valamennyi delegációvezetőjével találkozott.

Létrejöhet egy keleti NATO?

Oroszországi források felvetették a lehetőségét egy „keleti NATO” létrehozásának, amely az SCO köré épülne, és Kína, valamint Oroszország alkotnák a gerincét. Erről konkrétan Andrej Lanykov professzor – aki az egyik szöuli egyetemen tanít – nyilatkozott a Kreml-közeli sajtónak. Ez a „keleti NATO” a Csendes-óceán és partvidéke térségét tartaná ellenőrzése alatt. Kiszélesítené a kínai hadiflotta tevékenységének földrajzi kiterjedését, ami jelenleg főként a part menti néhány száz kilométeres sávra és a Dél-kínai-tengerrészre (amit a vietnámiak Keleti-tengernek neveznek), tehát nagyrészt katonai szakkifejezéssel „brownwater” (barna vízi) aktivitásra épül.

Szemléletváltás a hadiflották fejlesztésében

Közben nagy tempóban folyik a vita mind az oroszországi, mind a kínai hadiflotta fejlesztésében a szemléletváltásról, ami katonai belső körökben erősen megosztó. Korábban mind Peking, mind Moszkva az amerikai hadiflotta tükörképét igyekezett felépíteni. Ma az új irányzat: elfelejteni a nagy, nehézkes és roppant drága, sok milliárd dolláros úszó erődöket, a repülőgép-hordozókat. Mind Pekingben, mind Moszkvában utat tör a felismerés, hogy a repülőgép-hordozók aránytalanul drágák, és nagyon nehéz őket megvédeni. Ugyanakkor ellenérdekek is működnek.

Oroszország erejét felőrli az ukrajnai (nyugati) szembenállás, Moszkva láthatóan rábízza Pekingre a nagy hadihajók, esetleg újabb repülőgép-hordozók építését és kisebb (korvett- és fregattnagyságú, -osztályú), de ballisztikus és cirkálórakéták, hajók elleni rakétafegyverek indítására alkalmas hadihajókat, és hatalmas, több tízezer tonna vízkiszorítású, atommeghajtású, ballisztikus, interkontinentális, atomtöltetű rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat épít.

Emellett Oroszországnak van egy saját, belső, az édesvízi folyókat, nagyobb csatornákat magában foglaló hadihajó-mozgatási rendszere. Ezen keresztül kisebb, korvettosztályú, általában 2000 tonnánál kisebb hajókat tud a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre, a Balti-tengerre átirányítani, és vissza. Ez magyarázza, hogy a Fekete-tengeren az utóbbi időkben alig hallani felszíni hadihajó-mozgásokról. Az 1936-os montreux-i egyezmény erősen korlátozza a nem fekete-tengeri hatalmak hadihajóinak mozgását, a Fekete-tengeren való tartózkodásuk időtartamát. Törökország ennek a legfőbb ellenőre, hiszen a nagyobb tengeri hajók csak a Boszporuszon keresztül érhetik el a Fekete-tengert.