Megújul a Hévízi Tófürdő – a kontinensen egyedülálló gyógytó infrastruktúrája és környezete is újjászületik
A Hévízi-gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava és egyben a régió legismertebb turisztikai attrakciója. A tóhoz tartozó fürdőház 2005-ös átadása után húsz évvel azonban statikai problémák léptek fel, ezért az épület március óta zárva tart. A napokban jó hírt közölt Hévíz polgármestere: Naszádos Péter bejelentette, hogy 2026 márciusában nemzetközi tervpályázatot írnak ki a Hévízi Tófürdő és a kórház fejlesztésére, 2027 a kiviteli tervek éve lesz, a tényleges fejlesztés pedig 2028-ban elindulhat – számolt be róla a Termál Online.
A Hévízi Gyógyfürdő taván egy modern fürdőkomplexumot hoznak létre
2027-ben kezdik el a jelenlegi fürdőház bontását, és ebben az időszakban készítik majd elő a teljes projektet, amely nemcsak a központi épület, hanem a teljes tófürdő megújulását tűzte célul. Az elképzelések szerint 2028-ban kezdődik majd meg a kivitelezés, melynek első üteme a tófürdő új épületének felépítése lesz, ez után kerül majd sorra a kórház és a gazdasági épületek felújítása.
A projekt célja, hogy a kontinensen egyedülálló gyógytó infrastruktúrája és környezete is újjászülessen
– írta a Termalfurdo.hu.
A fürdő november óta téli nyitvatartás szerint látogatható, időkorlátos belépővel, egészen február 8-ig. A termáltóban való szabadtéri fürdőzés mellett a Fedett Fürdő és a Terápiás Centrum is látogatható. A belépés a Festetics Fürdőházon keresztül történik, a belépők pedig a szauna- és a wellnessrészleg területén is érvényesek. Azért, hogy elejét vegyék a hévízi Tófürdőt érintő álhíreknek és városi legendáknak, Hévíz városa decembertől rendszeresen nyilvánosságra hozza a gyógytó állapotára vonatkozó adatokat.
A Hévízi Tófürdő rövid története
Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos. A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-ben már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámoló pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokat telepítettek. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületeket– írták Hévíz városának honlapján.
1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása és a tóparti vendégépületek kialakítása, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre. 1905-től Reischl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. Munkásságát siker koronázta, hiszen 1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet. 1926 után a fejlesztések ismét új erőre kaptak: megépült a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, amely ezzel teljesen fedetté vált.
1930-ban már hét szálloda, tizenegy vendéglő és negyven villa állt a községben, az éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta.
1948-ban, az addig Festetics-tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt.
Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett, hogy további minőségi szállodák építése, valamint a Tófürdő épületeinek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, mert az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek 1989-ben készültek el, de még ezt követően is többször felújították, bővítették a létesítményt.
Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa az egykori, vidám életképeket a Hévízi Tófürdő történetéből!
