Bánhatja az Nvidia, hogy kitanította a kínai topmenedzsert, lelépett a cégtől, és most ezerrel jön ellene
Decemberben jött el a nagy nap, egészen pontosan 5-én, amikor – a korábban az Nvidia kínai üzletágát 14 évig vezető – Csang Csien-csung, a Moore Threads Technology alapítója egy csapásra dollármilliárdossá vált, ekkor lépett ugyanis tőzsdére a sanghaji börze technológiai cégeknek fenntartott Star Market piacán az addig startupként működő vállalat, mégpedig hatalmas sikerrel.
Bombasiker volt az Nvidia-rivális tőzsdei bevezetése
A kínai mesterséges intelligencia-alkalmazásokhoz csipeket gyártó cég részvényei a kereskedés első napján több mint 420 százalékkal értékelődtek fel. A piac, úgy tűnik, készpénznek vette az alapító ígéretét, amely szerint a Moore Threads lesz a kínai Nvidia, persze a múltja alapján nem egészen légből kapott az állítás.
A pekingi székhelyű cég 59 éves elnök-vezérigazgatója a Forbes becslései szerint így aztán 4,3 milliárd dolláros vagyonra tett szert a vállalatban meglévő részesedése alapján.
A Moore Threads november végén 8 milliárd jüan (1,1 milliárd dollár) friss forrást vont be 70 millió darab részvény eladásával, darabonként 114,28 jüanért.
A tőzsdei debütálással Vang Tung és Csang Jubo társalapítók is csatlakoztak a világ leggazdagabbjainak klubjához,
- 1,4 milliárd,
- illetve 1,7 milliárd dolláros vagyonukkal.
Az egyik legjobban várt idei kínai elsődleges részvénykibocsátás (IPO) során a lakosság 2750-szeres túljegyzéssel jegyezte a papírokat.
A Moore Threads piaci kapitalizációja jelenleg 276 milliárd jüan, és az IPO-ból származó bevételt munkaerő-toborzásra, valamint kutatás-fejlesztésre tervezik felhasználni.
A nagy sikerű tőzsdei bevezetés előtt a Moore Threadsbe olyan kínai technológiai óriások szálltak be, mint például a ByteDance vagy a Tencent, noha a cég már 2023-ban felkerült az Egyesült Államok kormányának feketelistájára, amely megakadályozza, hogy hozzáférjenek a fejlett amerikai csipgyártási technológiákhoz.
Amerika besegít a kínai csipgyártóknak
Valószínűleg egyébként éppen ez az amerikai politika járult hozzá a leginkább a kínai csipgyártók sikeréhez, hiszen ezek a vállalatok Kína technológiai önellátásra irányuló törekvéséből profitálnak
– állítja Kenny Ng, az Everbright Securities International hongkongi székhelyű befektetési vállalat értékpapír-stratégája.
A Kínában gyártott csipekkel kapcsolatos növekvő optimizmus más, hasonló profilú vállalatok – például a Cambricon Technologies – részvényeit is erősítette.
A Forbes milliárdoslistája szerint Csen Csian-si, a Cambricon 40 éves elnök-vezérigazgatója jelenleg Kína 11. leggazdagabb embere 23,4 milliárd dolláros nettó vagyonnal.
Visszakanyarodva a Moore Threadshez, a cég termékei a grafikus feldolgozóegységektől (GPU) a mesterségesintelligencia-modellek betanítását támogató szoftverekig terjednek.
Az ilyen GPU-k kínai piaca 2029-re 1300 milliárd jüanra nő a 2024-es 142,5 milliárd jüanról a sanghaji székhelyű Sinolink Securities brókercég novemberi kutatási feljegyzése szerint.
A brókercég a jegyzetben azt is írta, hogy a Moore Threads valószínűleg „fontos erővé” válik a külföldi beszállítók, például az Nvidia pótlásában.
Nagyot nőtt a Moore Threads
Az idei év első kilenc hónapjában a vállalat árbevétele különben éves bázison 182 százalékkal, 784,6 millió jüanra emelkedett. A vesztesége pedig 18,7 százalékkal, 723,5 millió jüanra csökkent.
Az alapító Csang amúgy közel húsz éve dolgozik a félvezetőiparban. A tájékoztató szerint 14 éven át, 2020-ig vezette az Nvidia kínai egységét, amikor is megalapította a Moore Threadst.
A technológiai mogul korábban a Dell és a HP vezető beosztású munkatársaként is dolgozott Kínában.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
