Az MI-őrülethez láncolták a gazdaságot, el is eredt a pénzeső: történelmi növekedéssel számol Tajvan – csak ki ne durranjon a lufi
Tajvan gazdasága úgy meglódult a mesterséges intelligencia iránti globális kereslet miatt, hogy 2025-ben 7,37 százalékos növekedést várnak, ami 15 éve nem látott tempó. A harmadik negyedév 8,21 százalékos GDP-ugrása már most jelzi: a szigetország lett az MI-őrület egyik legnagyobb nyertese – ám ha a vészmadaraknak igazuk van, és bármikor kidurranhat a lufi, Tajpej számára egy kínai invázió is kisebb károkat okozna.
Tajvan évek óta a világ elektronikai ellátási láncának központi eleme, de most olyan lendülettel sikerült meglovagolnia az MI-hullámot, amely még a saját szakértőit is meglepte.
A statisztikai hivatal friss előrejelzése szerint 2025-ben 7,37 százalékkal nőhet a GDP, ami fejlett gazdaságokban ritka jelenség – és gyorsabb növekedés, mint amire Kína számít.
A harmadik negyedév különösen látványos: 8,21 százalékos éves növekedés, amelyet elsősorban egy tényező hajtott – 32 százalékkal ugrott meg az export, főként az MI-hez és a fogyasztói elektronikához kapcsolódó termékek révén. Ilyen erős negyedéves bővülést 2021 óta nem láttak.
A történet középpontjában továbbra is a piac óriásai állnak:
- a TSMC, a világ legnagyobb csipgyártója, amely a legfejlettebb csipek több mint 90 százalékát gyártja;
- valamint a tajvani hardveripar másik zászlóshajója, a Foxconn, amely az MI-infrastruktúrához szükséges szerverek egyik legfontosabb előállítója.
Miközben a világ sok helyén attól tartanak, hogy kipukkadhat az MI-lufi, Tajvanon ebből semmit nem érezni. A legnagyobb gyártók szerint az MI-szerverek iránti kereslet tovább erősödik, és nincs jele lassulásnak.
Vajon az MI biztos alapot jelent a tajvani gazdaság számára?
A makrogazdasági környezet ugyanakkor nem teljesen problémamentes: az amerikai vámintézkedések, illetve a geopolitikai bizonytalanság miatt jövőre lassulás jöhet. Ennek ellenére a statisztikai hivatal növelte a 2026-os GDP-prognózist is: 3,54 százalékra a korábbi 2,81 helyett. Szerintük az MI-technológiák hosszú távú lendülete beépült a gazdaság szerkezetébe, a „szuverén MI” programok pedig globálisan is új keresletet teremtenek.
A robbanásszerű exportteljesítmény erős kontrasztban áll a belföldi helyzettel: a lakossági fogyasztás csak 1,19 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. A Financial Times szerint pedig a hagyományos iparágakat továbbra is nyomja a világpiaci túlkínálat.
Tajvan gazdasága így kettős képet mutat – de a világgazdaság legforróbb motorja jelenleg egyértelműen az, amely az MI-csipeket, szervereket és elektronikai rendszereket termeli. Minden jel szerint ez a motor még csak most kezdi igazán felpörgetni a fordulatszámot. Ha azonban kidurran az MI-lufi, az akár az egész szigetország gazdaságát is magával ránthatja.
Ezt sem sokan merik a Földön: a kínai elnök felemelte a telefont, és egyenesen megmondta Trumpnak, mi a vörös vonal, amin nem léphet át Amerika
Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésében a kínai elnök a béke és együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Hosszú hónapok feszültsége után újra stratégiai üzenetet küldött Peking Washingtonnak: Hszi Csin-ping szerint Tajvan „visszatérése Kínához” nemcsak kétoldalú ügy, hanem a második világháború utáni világrend egyik alapköve.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
