Amikor a pénzügyi tűzoltás feléget mindent: így perzselte fel David Zaslav a Warnert, és játszotta át a Netflix kezére
Egész Hollywood most a Warner Bros. Discovery felvásárlásától hangos: Donald Trumptól egészen a Christopher Nolan vezette Amerikai Rendezők Szövetségéig mindenki arról beszél, hogy a Netflix és a Paramount Skydance – a két fő licitáló – hogyan hozhatnak létre egy új, példátlan méretű médiabirodalmat. Arról viszont senki nem beszél, hogy hogyan is jutott el idáig a Warner: a vállalat elmúlt pár évét borzasztó pénzügyi megállapodások és vezetői döntések sorozata jellemezte, melyek közül kimagaslik David Zaslav vezérigazgató igencsak megosztó személye.
A Warner eleve adósággal kezdte meg az újfajta működést
A Warner Bros. Discovery 2022 tavaszán jött létre, amikor az AT&T leválasztotta a WarnerMediát, és egyesítette a Discoveryvel. A tranzakció iparági szempontból logikusnak tűnt: a prémiumtartalom-gyártás és a globális kábelcsatornás jelenlét egy kézbe került. A pénzügyi konstrukció ugyanakkor már a kezdetektől súlyos kockázatokat hordozott:
az AT&T úgy szállt ki a médiapiacból, hogy közben jelentős értéket vett ki az üzletből, az újonnan létrejövő cég pedig több tízmilliárd dollárnyi adóssággal indult el.
Ez önmagában nem számított példátlannak a médiapiac történetében, csakhogy a környezet időközben gyökeresen megváltozott.
Ami egyszer működött, nem biztos, hogy másodszor is fog
A lineáris televíziós piac, mely korábban stabil és jól tervezhető bevételeket biztosított, gyors ütemben zsugorodni kezdett. A kábeldíjak és a hagyományos reklámbevételek csökkenése éppen azt a cash flow alapot gyengítette, melyre egy ilyen mértékű adósság kezelése épült. Ebben a helyzetben vette át a vállalat irányítását David Zaslav, aki a Discovery élén korábban sikeresen épített fel egy költséghatékony, a profitábilis médiacégek közé sorolt vállalatot.
Zaslav érkezésekor a prioritások egyértelműek voltak:
- a kommunikáció középpontjába a pénzügyi stabilizáció,
- a szinergiák kiaknázása
- és az adósságcsökkentés került.
A vezérigazgató nyíltan jelezte, hogy elsődleges célja a szabad cash flow növelése és a hitelminősítők megnyugtatása. Ez a megközelítés rövid távon logikusnak és indokoltnak tűnt, hiszen a vállalat mozgásterét valóban a mérleg állapota határozta meg. A probléma az volt, hogy ez a pénzügyi fókusz idővel minden más szempont fölé kerekedett.
A költségcsökkentési program látványos és sok esetben fájdalmas lépésekből állt:
projekteket állítottak le, elkészült vagy részben elkészült tartalmakat töröltek, és a katalógus egy részét kivették a forgalomból.
Ezek a döntések számviteli szempontból javították a mérleget, és rövid távon hozzájárultak az adósságkezeléshez.
Ugyanakkor a Warner és különösen az HBO esetében a tartalom nem pusztán költség, hanem a márka és az alkupozíció alapja. Amikor a pénzügyi racionalizálás ilyen mélységben érinti a kínálatot, az óhatatlanul kihat a kreatív partnerek bizalmára és a vállalat piaci megítélésére is. A streamingstratégia átalakítása szintén ebbe az irányba mutatott.
Az HBO Max és a Discovery+ összevonásából létrejött Max célja a szélesebb közönség elérése és a költségek kontroll alatt tartása volt. Ez üzletileg érthető döntés, ugyanakkor felvetette azt a kérdést, hogy mennyiben őrizhető meg a Warner egyik legnagyobb versenyelőnye, a prémiumpozíció.
Hosszú távra kellett volna tervezni
A streamingüzletág számai javulultak, de nem olyan gyorsan és nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozni tudja a lineáris televíziós bevételek visszaesését és az adósságterhet. A fordulópontot sok elemző szerint a 2025-ben bejelentett vállalati szétválasztási terv jelentette. A streaming- és stúdióüzletág, valamint a globális csatornahálózat különválasztásának gondolata pénzügyi szempontból racionálisnak tűnt, hiszen lehetőséget adott az adósság célzott kezelésére. Ugyanakkor ez a lépés a piac számára egyértelmű jelzést hordozott:
a Warner értéke darabokban könnyebben realizálható.
Ettől a ponttól kezdve a vállalat már nemcsak szereplője, hanem tárgya is lett a médiapiaci konszolidációról szóló találgatásoknak.
A David Zaslav vezetéséről adott kép így igencsak kettős volt: kétségtelen, hogy vezetése alatt a Warner Bros. Discovery elkerülte a likviditási válságot, javította a cég cash flow termelő képességét, és kezelhetőbbé tette az adósságszerkezetet. Ugyanakkor az is látható, hogy
a túlzottan pénzügyközpontú stratégia háttérbe szorította a hosszabb távú növekedési és márkaépítési szempontokat.
A vállalat alkupozíciója gyengült, és mára olyan helyzetbe került, hogy a legértékesebb eszközei külső szereplők számára is könnyen megszerezhető célpontként jelennek meg.
Egy ekkora és ilyen hagyományokkal rendelkező médiavállalat esetében azonban egyetlen stratégiai irányváltás is évekre meghatározhatja a mozgásteret. A Warner Bros. Discovery története jól mutatja, hogy a gyors, pénzügyi szempontból indokolható tűzoltás könnyen félreviheti a vállalatot, ha nem kapcsolódik hozzá egy világos, hosszabb távra szóló újraépítési terv.
David Zaslav vezetése alatt a hangsúly következetesen a rövid távú stabilizáción volt, miközben a márka, a tartalom és a stratégiai pozíció lassan háttérbe szorult. A rossz döntést a türelmetlenség eredményezte: egy összetett, hosszú távon működő üzleti modell helyett az azonnali pénzügyi eredményeket részesítette előnyben – és ezzel olyan pályára állította a Warnert, ahonnan már nehéz visszafordulni.
Ajánlott videók
Percről percre teljesül be Orbán Viktor jóslata: Moszkva piszkosul dühös, Von der Leyent durván leszúrták – „Ez simán lopás, az ilyen bűncselekmények nem maradnak büntetlenül!"
