Orbán Viktor új üzenetet küldött Krasznahorkai Lászlónak: „Olvasom, hogy sok dologban nem értünk egyet. Egyben azért talán mégis” – videón, hogyan ünnepelt a miniszterelnök
„Nobel-díj. Óriási dolog. Három év alatt a harmadik. Mindannyian büszkék lehetünk, ezúttal Krasznahorkai Lászlóra! Olvasom, hogy sok dologban nem értünk egyet. Egyben azért talán mégis. Dicsőséget akarunk szerezni Magyarországnak. Ő tegnap megtette. Gratulálunk” – írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közösségi médiában.

A svéd akadémia csütörtöki döntése értelmében Krasznahorkai László vehette át az idei irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint az írót „a létezés sűrű, apokaliptikus prózavilágának megteremtéséért, és a nyelv végletekig feszített, mégis emberi méltóságot őrző erejéért” ismerték el.
Krasznahorkai László neve évek óta visszatérő esélyesként szerepelt a nemzetközi fogadóirodák listáin, különösen a Sátántangó, a Háború és háború és a Báró Wenckheim hazatér sikere után. A Nobel Alapítvány 2025-ben is 11 millió svéd koronában (kb. 390 millió forint) állapította meg a teljes díjösszeget. A díjjal azonban nem mindenki jár ugyanúgy, ugyanis a kézhez kapott nettó összeg jócskán eltérhet:
- Svédországban a Nobel-díj adómentes juttatás, így a svéd rezidens díjazott bruttó és nettó összege azonos.
- Az Egyesült Államokban ezzel szemben a díj adókötelezett jövedelem, vagyis akár 30-37 százalék szövetségi adó is levonható, plusz állami és helyi adók.
- Az Egyesült Királyságban eseti döntés születik: ha a díj a szakmai tevékenységhez kapcsolódik, adóköteles, ha „életmű jellegű”, adómentes lehet.
Így a Nobel-díj nettó értéke általában 5–8 millió svéd korona (kb. 177,5–284 millió forint) között mozog, vagyis a díjazottak 45–70 százalékát tarthatják meg az eredeti összegnek.
Magyarországon a Nobel-díj – mivel nem munkaviszonyból származó jövedelem, hanem nemzetközi elismerésként kapott pénzjutalom – a személyi jövedelemadó hatálya alá esik, 15 százalék szja terheli. A díj nem számít vállalkozói bevételnek, így társadalombiztosítási járulék vagy egyéb levonás nem vonatkozik rá, ahogyan valójában az szja sem, mivel 2002 óta mentesség illeti meg.
Két évvel korábban, 2023-ban két magyar kutató is elnyerte a Nobel-díjat: Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért kapta az orvosi díjat, Krausz Ferenc pedig az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért kapta meg a fizikai Nobelt. Abban az évben emelték meg a Nobel-díj mellé járó pénzösszeget 11 millió svéd koronára.
Nem először emlegették esélyesként Krasznahorkai Lászlót
Bár a Nobel-jelölések hivatalosan 50 évig titkosak, Krasznahorkai neve évek óta rendszeresen felmerült a lehetséges díjazottak között. A brit és német irodalmi sajtó többször is a legesélyesebbek közé sorolta. A fogadóirodák listáin szintén stabilan az élmezőnyben szerepelt, olyan írók mellett, mint Haruki Murakami vagy Margaret Atwood.
Nemzetközi hírnevét tovább erősítette, amikor 2015-ben elnyerte a Man Booker International Prize-t,
melyet az egész életművéért kapott. A zsűri akkor így méltatta: „Krasznahorkai a modern világ legkomplexebb szerzői közé tartozik, aki képes egyetlen mondattal univerzumokat teremteni.” A díj után művei sorra jelentek meg világszerte, többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Japánban is.


