Rendkívüli: újabb magyar Nobel-díj, most jelentették be: Krasznahorkai Lászlót választotta a svéd akadémia 2025-ben – Orbán Viktor is gratulált

Történelmi pillanat a magyar irodalom számára: a Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, amelyet csütörtökön jelentettek be Stockholmban. Az indoklás szerint az írót „meggyőző és látomásos életművéért, a modern emberi lét széthullását elemző epikus prózájáért” ismerték el.

Egy világirodalmi rangú életmű

Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán, és az 1980-as évektől kezdve vált a magyar és nemzetközi irodalom meghatározó alakjává. Első regénye, a Sátántangó (1985) már megjelenésekor kultikus státuszt vívott ki, köszönhetően sűrű, apokaliptikus világának és hosszan hömpölygő mondatai sodrásának.
A műből Béla Tarr készített világhírű, több mint hétórás filmadaptációt, amely a kortárs filmművészet egyik mérföldköve lett.

Másik meghatározó műve, Az ellenállás melankóliája (1989), szintén Tarr rendezésében került filmvászonra (Werckmeister harmóniák, 2000). Krasznahorkai prózája sajátos nyelvi univerzumot teremtett: filozofikus, gyakran apokaliptikus hangvételű, a világ káoszát és az emberi tehetetlenséget boncoló irodalom. Későbbi kötetei, mint 

• a Háború és háború (1999), 
• a Seiobo járt odalent (2008),
• vagy a Báró Wenckheim hazatér (2016) 

tovább erősítették helyét a világirodalomban. A szerzőt a nemzetközi kritika „a modern próza Kafka és Beckett utáni legnagyobb újítójaként” emlegeti.

Nem először emlegették esélyesként Krasznahorkai Lászlót

Bár a Nobel-jelölések hivatalosan 50 évig titkosak, Krasznahorkai neve évek óta rendszeresen felmerült a lehetséges díjazottak között. A brit és német irodalmi sajtó többször is a legesélyesebbek közé sorolta. A fogadóirodák listáin szintén stabilan az élmezőnyben szerepelt olyan írók mellett, mint Haruki Murakami vagy Margaret Atwood.

melyet az egész életművéért kapott. A zsűri akkor így méltatta: „Krasznahorkai a modern világ legkomplexebb szerzői közé tartozik, aki képes egyetlen mondattal univerzumokat teremteni”. A díj után művei sorra jelentek meg világszerte, többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Japánban is. Krasznahorkai László a harmadik magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Előtte Kertész Imre (2002) és Márai Sándor posztumusz elismertsége révén váltak világszerte ismertté.

A nemzetközi sajtó lelkesen fogadta a döntést. A The Guardian „az apokaliptikus víziók mestereként” méltatta az írót, míg az AP News szerint „Krasznahorkai művészete a 21. század szorongásainak irodalmi leképezése”. Az amerikai Washington Post pedig úgy fogalmazott: „Ha valaki megérdemelte, hogy a magyar prózát újra a világ térképére tegye, az Krasznahorkai László”.

A magyar írónak Orbán Viktor is gratulált. A miniszterelnök „Magyarország büszkeségének” nevezte Krasznahorkai Lászlót.