Krasznahorkai László Nobel-díja: ennyit vihet haza az író – egy magyar díjazott rendkívül jól jár, az amerikaiakat brutálisan megadóztatják

A Svéd Akadémia csütörtöki döntése értelmében Krasznahorkai László vehette át az idei irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint az írót „a létezés sűrű, apokaliptikus prózavilágának megteremtéséért, és a nyelv végletekig feszített, mégis emberi méltóságot őrző erejéért” ismerték el. Krasznahorkai László neve évek óta visszatérő esélyesként szerepelt a nemzetközi fogadóirodák listáin, különösen a Sátántangó, a Háború és háború és a Báró Wenckheim hazatér sikere után. A Nobel Alapítvány 2025-ben is 11 millió svéd koronában (kb. 390 millió forint) állapította meg a teljes díjösszeget.

A díjjal azonban nem mindenki jár ugyanúgy, ugyanis a kézhez kapott nettó összeg jócskán eltérhet:

• Svédországban a Nobel-díj adómentes juttatás, így a svéd rezidens díjazott bruttó és nettó összege azonos.
• Az Egyesült Államokban ezzel szemben a díj adókötelezett jövedelem, vagyis akár 30-37 százalék szövetségi adó is levonható, plusz állami és helyi adók.
• Az Egyesült Királyságban eseti döntés születik: ha a díj a szakmai tevékenységhez kapcsolódik, adóköteles, ha „életmű jellegű”, adómentes lehet.

Így a Nobel-díj nettó értéke általában 5–8 millió svéd korona (kb. 177,5–284 millió forint) között mozog, vagyis a díjazottak 45–70 százalékát tarthatják meg az eredeti összegnek.

Magyarországon a Nobel-díj – mivel nem munkaviszonyból származó jövedelem, hanem nemzetközi elismerésként kapott pénzjutalom – a személyi jövedelemadó hatálya alá esik, 15 százalék szja terheli. A díj nem számít vállalkozói bevételnek, így társadalombiztosítási járulék vagy egyéb levonás nem vonatkozik rá, ahogyan valójában az szja sem, mivel 2002 óta mentesség illeti meg. Ez azt jelenti, hogy 

Két évvel korábban, 2023-ban két magyar kutató is elnyerte a Nobel-díjat: Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért kapta az orvosi díjat, Krausz Ferenc pedig az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért kapta meg a fizikai Nobelt. Abban az évben emelték meg a Nobel-díj mellé járó pénzösszeget 11 millió svéd koronára.

Nem először emlegették esélyesként Krasznahorkai Lászlót

Bár a Nobel-jelölések hivatalosan 50 évig titkosak, Krasznahorkai neve évek óta rendszeresen felmerült a lehetséges díjazottak között. A brit és német irodalmi sajtó többször is a legesélyesebbek közé sorolta. A fogadóirodák listáin szintén stabilan az élmezőnyben szerepelt, olyan írók mellett, mint Haruki Murakami vagy Margaret Atwood.

melyet az egész életművéért kapott. A zsűri akkor így méltatta: „Krasznahorkai a modern világ legkomplexebb szerzői közé tartozik, aki képes egyetlen mondattal univerzumokat teremteni.” A díj után művei sorra jelentek meg világszerte, többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Japánban is. Krasznahorkai László a harmadik magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Előtte Kertész Imre (2002) és Márai Sándor posztumusz elismertsége révén vált világszerte ismertté.