Ha a venezuelai rezsim lefejezése fuvallat volt, az iráni összeomlás vihar lehet az olajpiac számára
Krízisben van az Iráni Iszlám Köztársaság: az elszabadult infláció miatt kirobbant tiltakozások az elmúlt két hétben Irán nagy részére kiterjedtek, és hamar politikai jelleget öltöttek, a tüntetők a vallási vezetők lemondását követelik. A zavargások az elmúlt napokban is folytatódtak. A hadsereg szombat este kilátásba helyezte, hogy beavatkozik a lázongások megfékezésére „a közvagyon védelmében”, s miközben a hatóságok továbbra is blokkolják az internetszolgáltatást, a világ és a piacok arra is figyelnek, hogyan cselekszik Washington, hiszen Donald Trump amerikai elnök korábban a rezsim ellent tüntetők védelmére hivatkozva jelezte: nem zárja ki a katonai beavatkozást. Az esetleges iráni összeomlásnak súlyos olajpiaci következményei lehetnek – mutatja be az Origo összeállítása.
Iráni olaj: nem ugyanaz a kérdés, mint Venezuelában
Irán stabilitása az olajpiac szempontjából is fontos kérdés. Az Origo az iráni gazdasági válság politikai színezetűvé válásáról szóló összefoglalójában arról ír, hogy bár Venezuela olajkincse a világon a legnagyobb, kitermelése a globális termelés alig 1 százalékát adja. Irán a harmadik a listán, és a termelési rátája jóval magasabb a venezuelainál.
Irán jelenleg napi több mint 3 millió hordó kőolajat termel – háromszor annyit, mint Venezuela –, és ebből több mint 2 millió hordót exportál.
A kormány 2031-re kitűzött napi 5,7 millió hordós termelési célja valószínűleg elérhetetlen, egy új politikai erő hatalomra kerülése javíthatná a kilátásokat, ha sikerülne meggyőznie Washingtont a szankciók jelentős enyhítéséről és a külföldi befektetések ösztönzéséről.
Ugyanis az évek óta tartó szankciók erősen korlátozták Irán hozzáférését
- a külföldi devizákhoz és
- a globális pénzügyi rendszerhez.
Az olajexport továbbra is szűk keretek közé szorul, megfosztva a jegybankot azoktól a dollárbevételektől, amelyekkel stabilizálni lehetne a rialt.
Ugyanakkor, ha az Iszlám Köztársaság elveszítené legfőbb vezetőjét egyértelmű utód nélkül, kérdéses, mely belső szereplő lenne képes fenntartani a rendet.
A 90 milliós országban elhúzódó káosz a Közel-Kelet stabilitását fenyegetné, valamint a Hormuzi-szorost, azt az olajszállítási útvonalat, amelyen a globális kínálat mintegy egyötöde (és jelentős mennyiségű LNG) halad át. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek már pusztán a bizonytalanság miatt is megemelhetik a biztosítási és szállítási költségeket, még közvetlen fennakadás nélkül is. A mostani zavargások állandósulása miatt az olaj ára már felfele mozdult el.
Az olajpiaci bizonytalanságot az is fokozza, hogy mivel a legtöbb vevő ódzkodik az amerikai szankciókkal sújtott iráni olajtól, emiatt Teheránnak alig maradt alkupozíciója, és nagymértékben Kínára támaszkodik, amely jelentős árengedménnyel vásárolja fel a nyersolaj döntő részét. Pekingnek viszont most a venezuelai nehéz olaj hiányára is fel kell készülnie, ám az nem pótolható egy az egyben a más típusú iráni olajjal.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
Az országban vasárnap is folytatódtak a tüntetések, amelyeket december 28-án Teheránban indítottak el a kereskedők a drága megélhetés és a valuta leértékelődése miatt, de az elmúlt napokban számos más városra is átterjedt a tiltakozás.
