Mi lett volna Erdő Péter neve pápaként; Merz összetörte Zelenszkij álmát: csak a háború után lehet szó Ukrajna uniós csatlakozásáról – legolvasottabb közéleti híreink áprilisban

Sűrű volt az idei április is, Ferenc pápa halála után javában zajlott a pápaválasztás, megszületett a koalíciós megállapodás Németországban, de az orosz–ukrán háború sem ért még véget, míg Magyarországon Lázár János építési és közlekedési miniszter közölt jó hírt az útdíjakkal kapcsolatban egyes autósoknak. Ezek voltak a Világgazdaság legolvasottabb közéleti hírei idén áprilisban.

Ez lehet Erdő Péter neve, ha pápává választják – az olaszok már sejtik, és ez szenzációs lenne

Ferenc pápa halála után szinte azonnal megindult a találgatás, hogy ki lehet a következő katolikus egyházfő, és Erdő Péter esztergomi érseket is az esélyesek között emlegették. A jól értesült olasz lapok még azt is tudni vélték, hogy megválasztása esetén a magyar bíboros milyen néven lenne Róma püspöke.

A RaiNews arról írt, hogy a magyar egyházi vezető a III. János Pál nevet veheti fel megválasztása esetén, hiszen 2003-ban még a lengyel származású II. János Pál avatta bíborossá.

Az új német kancellár visszarántotta Zelenszkijt a földre: Merz megmondta neki, ne álmodozzon

Friedrich Merz áprilisban már megkötötte a koalíciós megállapodást a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között, de hivatalba csak a következő hónapban lépett. A diplomácia terén azonban már rendkívül aktív volt, és külpolitikai kérdésekben is állást foglalt, így az orosz–ukrán háborúról és Ukrajna európai uniós vagy NATO-tagságáról is.

Bár az akkor még leendő német kancellár támogatását fejezte ki Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban, arra is felhívta a figyelmet, hogy erre csak a háború lezárását követően kerülhet sor. Bár azóta többször voltak tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország, valamint Ukrajna és Oroszország között, a háborút továbbra sem sikerült lezárni, sőt még a tűzszünetig sem sikerült eljutni.

Autópálya-matrica: Lázár János különös döntést hozott – akinek ilyen járműve van, nem kell többé útdíjat fizetnie Magyarországon

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy Facebookra feltöltött videóban mesélt arról, hogy milyen egy átlagos napja, amikor teendői egyik szünetében foglalkozott egy olyan kérdéssel, ami a pécsi Lázárinfón merült fel.

A tárcavezetőt azzal keresték meg, hogy a 3,5 tonna fölötti oldtimereknek ne kelljen útdíjat fizetniük, tekintettel például arra, hogy vizsgalehetőség is csak Debrecenben van. Lázár János pedig megbeszélte kollégáival, hogy támogatja a kérést, így a 3,5 tonna fölötti oldtimereknek ma már tényleg nem kell útdíjat fizetniük.

Zelenszkij váratlan nyilatkozatot tett: teljes fordulat jöhet a háborúban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatásáról biztosította a teljes tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között. Az ukrán államfő azután nyilatkozott erről, hogy a harcoló felek az amerikai–orosz tárgyalások után korábban már megállapodtak részleges tűzszünetről, vállalva, hogy nem támadják a másik fél energetikai infrastruktúráját.

A 30 napos energetikai tűzszünet során azonban mind a két fél annak megsértésével vádolta a másikat, így teljes tűzszünetre azóta sem került sor az orosz–ukrán háborúban. Az energetikai létesítmények pedig ismét a harcoló felek drón- és rakétatámadásainak fő célpontjai, elég, ha az orosz olaj-infrastruktúra elleni ukrán kampányra vagy az ukrán áram- és földgáztermelés elleni orosz támadásokra gondolunk.

Oroszország előre szólt az EU-nak: ha ez megtörténik, bevetik az atomfegyvert

A tűzszünetet sürgető hangok ellenére sem hallgattak el a fegyverek, sőt áprilisban Szergej Sojgu, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára már az atomfegyverek esetleges bevetésének feltételeiről beszélt egy interjúban.

Sojgu kifejtette, hogy Moszkva továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a nyugati országok agressziója esetén atomfegyvert használjon. Nemcsak a támadó országok, hanem a támadást, például a területük használatával támogatók is nukleáris válaszra számíthatnak.