Döntő pillanat közelít kedden: összeállt hét uniós tagország, hogy megszervezzék a hadseregüket az oroszok ellen – 135 milliárd eurót követelnek Brüsszeltől
Petteri Orpo finn miniszterelnök bejelentette, hogy az Oroszországhoz legközelebb álló európai uniós országok egy csoportja megkezdi a konkrét intézkedések kidolgozását, amelyek célja, hogy megerősítsék az EU védelmét a hadviselő keleti szomszédjukkal szemben– írja a Bloomberg.
Orpo a hét végén az YLE állami tulajdonú rádiócsatornának adott interjújában elmondta, hogy a keddre Helsinkibe összehívott keleti szárny csúcstalálkozóján megállapodhatnak a védelmi rendszerek kiépítésében való együttműködésről és a csoport közös, EU-n belüli álláspontjáról. A találkozón részt vesznek Svédország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária vezetői.
Oroszország jelenti a fenyegetést ma, holnap és hosszú távon is
– mondta Orpo. „A legnagyobb nyomás Európa keleti szélén nehezedik.”
A vezetők „egyértelmű üzenetet akarnak küldeni Brüsszelnek”, és forrásokat szeretnének szerezni projektekhez
– mondta. Kezdetben körülbelül 1,5 milliárd euró (1,8 milliárd dollár) van kísérleti projektekre, de a következő, 2027-ben kezdődő többéves költségvetésben a védelmi források elérhetik a 135 milliárd eurót – mondta Orpo. Az általa összehívott csoport azt tervezi, hogy megerősítik a keleti szárnyat. Ebbe beletartozik a határbiztonság fejlesztése, légvédelmi képességek erősítése, drónelhárító képességek fejlesztése, valamint a szárazföldi erők fejlesztése is.
Orbán Viktor megüzente Brüsszelnek: nem változtat
„Nincs okunk, hogy megváltoztassuk a magyar álláspontot. A háborúnak nincs megoldása a frontvonalon. Márpedig ha nincs megoldás a frontvonalon, akkor azt kell csinálni, amit Trump elnök: tárgyalni.” Erről Orbán Viktor írt a közösségi oldalán. A magyar miniszterelnök előre szólt, mit fog képviselni a közelgő uniós csúcson.
„Soha nem voltunk ilyen közel az orosz–ukrán háború lezárásához.
Európa óriási lehetőség kapujában áll, mert a háborút, amit mi európaiak nem tudunk lezárni negyedik éve, az amerikaiak hamarosan lezárhatják.
Nincs más dolgunk, mint hogy támogassuk őket. De nem erre mutatnak az előjelek.
Európa folytatná, sőt kiszélesítené a háborút. Folytatni akarja az orosz–ukrán frontvonalon és kiterjeszteni a gazdasági hátországban, a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával. Ez a lépés felér egy nyílt hadüzenettel, amelyet orosz részről meg fognak torolni.
Magyarország ezért nem támogatja a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, nem küld sem pénzt, sem fegyvereket Ukrajnába, és nem vesz részt olyan uniós hitelfelvételben, amely a háború céljait szolgálja.”
A miniszterelnök szavaival tökéletesen rezonált Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő véleménye is, aki szerint
az Európai Unió már nem lesz képes kompenzálni a károkat, amelyeket ilyen cselekedetekkel okoz mind a saját pénzügyi és gazdasági rendszerében, mind pedig a valaha megbízható kereskedelmi és befektetési partnerként szerzett globális hírnevében. Az ilyen nemzetközi kapcsolatokban elkövetett bűncselekmények nem maradnak büntetlenül.
