Már Orbán Viktor jóslata is félelmet keltett, de a valóság még ennél is durvább – olyan helyen csaphat be az orosz villám, ami Magyarországnak is nagyon fájhat
A legfőbb kérdések a témában:
- Miért veszélyes befagyasztani egy háborúban álló ország vagyonát?
- Milyen veszélyekre figyelmeztetett Orbán Viktor Mohácson és a vasárnapi interjújában?
- Mi az az Euroclear?
- Mennyi pénzről döntött az Európa Tanács?
- Miért nem érdemes egy cérnát is kihúzni a pulóverből ilyen esetben?
A mögöttünk álló hét egyik legfontosabb témája volt, ezért nem a véletlen műve, hogy Orbán Viktor kétszer is szóba hozta a hét végén az orosz vagyon befagyasztását. Már a mohácsi DPK-n megadta a miniszterelnök az alaphangot, Lentulai Krisztián podcastjében pedig ráerősített arra, hogy milyen veszélyekkel jár az, hogy ha egy országnak a „nemzetközi pénzügyi rendszer legfőbb alapelvét felrúgva” nem adják vissza a pénzét. A kormányfő történelmi lépésnek nevezte az Európai Tanács döntését, mint mondta, ismeretei szerint a második világháborúban sem csináltak olyat a németekkel, amit most az orosz vagyonnal tesznek. Hangsúlyozta, egy olyan eljárás, ahol egy konfliktusban az egyik érintett fél (Oroszország) tulajdonát a másik fél (Ukrajna) finanszírozására használják, egyenértékű egy hadüzenettel.
Ha kihúzzák a cérnát, az nem csak egy országnak fájhat
Emlékeztetett, az orosz devizatartalékot különböző, erre szakosodott európai pénzintézetekben tartják, Magyarország is így jár el, a mi a devizatartalékunk ráadásul „ma nagyobb, mint a történelem során bármikor”.„Mi is különböző helyeken tartjuk, például annál a belga cégnél is, mint ahol az oroszok, és most ezt a vagyont le fogják foglalni – eddig csak befagyasztották –, és fel akarják használni az ukránok finanszírozására ebben a háborúban.” „Mi a helyzet?” – tette fel a kérdést a Mandinernek adott interjúban Orbán Viktor, hozzátéve, az egész folyamat jogszerűtlen, komoly kockázata van annak, hogy az oroszok a sérelmük miatt elégtételt követelnek, ekkor pedig valakinek helyt kell állni. – Miután ők egy belga céggel szerződtek, aki persze mutogathat másra, valójában egy belga céggel szemben fognak az oroszok pert nyerni.
Itt olyan méretű üzletről beszélünk, a nemzeti devizatartalékok kezelése egy olyan nagy léptékű pénzügyi üzlet, ami egy belga nemzetgazdaságot megrendíthet, húzta alá a kormányfő.
Orbán ehhez hozzátette azt is: „Ha jól emlékszem a számokra, az Euroclearnek is van Oroszországban 16 milliárd euró, az oroszok által ott azonnal befagyasztott vagyona, tehát ha itt hozzányúlnak, ott ezt ő bukja. Ezek mögött a pénzek mögött más országokkal kötött ügyletek is vannak, az egész olyan, mint egy pulóver, ha elkezdem föltekerni, nemcsak a belga szín jön ki, hanem más országé is” – mutatott rá, utalva arra, hogy itt könnyen dőlhet a dominó.
De miről is beszél Orbán Viktor?
Az oroszok már jelezték is, hogy pert indítottak a moszkvai választott bíróságon az Euroclear letétkezelő ellen, így beigazolódott a miniszterelnök jóslata: „Olyat még sosem láttam, ha 200-300 milliárd eurónyi vagyont elvesznek, annak nincs következménye.” De hogyan is néz ki ez az egész? Leteszik a pénz a belga cég asztalára az országok, köztük Magyarország, hogy vigyázzon rá, fialtassa? Nem egészen.
Tegyük most vázlatosan rendbe:
- Az Euroclear egy belga nemzetközi értékpapír-elszámoló és letétkezelő, a cégnél számos ország devizatartalékainak értékpapírrésze van elhelyezve. Ezek jellemzően euróban denominált államkötvények. Tehát nem készpénzről van szó.
- Egy ország vagy a jegybankok devizatartalékai többféle eszközből tevődnek össze: készpénzből, bankbetétekből, aranyból vagy külföldi államkötvényekből. Az Oroszország által beperelt és az oroszoknál vagyonnal rendelkező Euroclernél a devizatartalékok értékpapírrészét helyezik el az országok.
- Főleg euróban denominált államkötvényekről van szó, azaz a kamat ebben a devizában van megadva. Ezeket mind az Euroclear tartja nyilván és kezeli.
- Orbán Viktortól megtudtuk, Magyarország kötvényeinél is ez a helyzet: „Nekünk is pont ott van a nemzeti tartalékunk, mint az oroszoknak, a belgáknál, ha ehhez hozzányúlnak majd, nekünk is el kell gondolkodnunk azon, jó helyen van-e.”
Ezt bontsuk azért további részekre:
Tudvalevő a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartaléka – közkeletű nevén devizatartaléka – november 30-án 50,2 milliárd euró, mintegy 19 200 milliárd forint volt, újra idézve a miniszterelnök vasárnapi interjúját: „Ma nagyobb, mint a történelem során bármikor.”
„A tartalékok értéke amerikai dollárban számolva 58 milliárd. A tartalékok október vége óta 1,9 milliárd euróval nőttek, amihez hozzájárul az aranytartalék 496 millió eurós felértékelődése és az egyéb eszközök 950 millió eurós növekedése. A Varga Mihály vezette szervezet szintén – az MNB tulajdonában lévő – devizában denominált értékpapírokat, főleg euró-államkötvényeket tart a letétkezelő Euroclearnél. A kötvények kamatoznak, ha pedig a jegybank eladná őket, az elszámolás az Euroclearen belül zajlik le, és a jegybanki számlán (vevő) jelenik meg.
Az Euroclearen csattan az ostor?
Ezt a kérdést Orbán Viktor is feltette, és meg is adta a választ: „Ha hozzányúlnak ehhez, lehet, hogy más országok nem fogják euróban tartani majd a pénzüket. Ráadásul ezt a pénzt majd vissza kell fizetnie annak a cégnek, aki ezt a szerződést megszegte, ez egy belga cég, ami be tudja dönteni a belga gazdaságot. Én csak egy kávét kérek, és hátradőlök, mert tudok olyan durvát mondani, mint a belga miniszterelnök” – hangsúlyozta kormányfő a szombati DPK-n. Úgy véli, az európai embereket azzal hitegették, hogy nem az ő zsebükből finanszírozzák a háborút, hanem az orosz vagyonból. Most kell bevallani az európai vezetőknek, hogy nemcsak a mostani európaiak finanszírozzák a háborút, hanem még az unokáik is.
Ezek az európaiak mind meg fognak bukni, mert ki fog derülni, hogy az orosz vagyonból nem finanszírozhatják ezt a háborút.
„Nem számít, milyen trükköket vet be Brüsszel, ez a nyílt, banális lopás esete… A válaszunk nem sokáig várat magára” – Orbán Viktorhoz hasonlóan gondolja Oroszország is, Moszkva gyors válaszlépést jelentett be azt követően, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács pénteken úgy döntött, meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó pénzeszközök visszautalását.
„Szuverén vagyonunk feletti rendelkezés az Oroszországi Föderáció beleegyezése nélkül – legyen szó akár végleges zárolásról, elkobzásról, akár arról, hogy a tényleges elkobzásukat valamiféle jóvátételi kölcsönként állítsák be – abszolút illegális cselekedet, amely súlyosan sérti a nemzetközi jogot” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton. Az Orosz Nemzeti Bank december 12-én részletes nyilatkozatot tett közzé az ügyben. A konkrét lépések végrehajtása már folyamatban van. Ugyanezen a napon az orosz szabályozó hatóság bejelentette, hogy pert indított a moszkvai választott bíróságon az Euroclear letétkezelő ellen az Orosz Nemzeti Bank által elszenvedett károk megtérítése érdekében – emlékeztetett az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Felhívta a figyelmet: „az Európai Unió már nem lesz képes kompenzálni a károkat, amelyeket ilyen cselekedetekkel okoz mind a saját pénzügyi és gazdasági rendszerében, mind pedig a valaha megbízható kereskedelmi és befektetési partnerként szerzett globális hírnevében. Az ilyen nemzetközi kapcsolatokban elkövetett bűncselekmények nem maradnak büntetlenül” – tette hozzá. Szerinte egyértelmű, hogy az Ursula von der Leyen és más európai vezetők által képviselt EU semmi mást nem tesz, mint a rendelkezésre álló összes eszközével aláássa „az ukrán válság békés megoldására irányuló törekvéseket”. „Ezért sietnek és időzítik az orosz eszközökkel kapcsolatos döntést, hogy közvetlen csapást mérjenek Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezéseire” – jegyzi meg Zaharova.
Az orosz–amerikai tárgyalások egyik kiemelt kérdése éppen ennek a pénznek a sorsa, a felek meg is egyeztek erről, és ebben az európaiaknak nem osztottak lapot. Erről a pénzről tulajdonosként az oroszok jogszerűen meg tudnak állapodni, az európaiak nem, mindennek eredménye pedig egy rendkívül bonyolult érdekkonfliktus. (Orbán Viktor miniszterelnök, Mohács)
Szépen magára haragította az oroszokat Európa
Az elnöki szóvivő el is köszönt Európától és a háborúpárti EU-s vezetőktől, Dmitrij Peszkov egy vasárnapi tévéinterjúban úgy fogalmazott, ,„azok csak a háború folytatását akarják, így Oroszország a helyzet rendezésének ügyében mostantól kizárólag az amerikai megközelítést veszi figyelembe, nem pedig az európait. „Az európaiak a saját játékukat játsszák. Úgy tűnik, továbbra is azt akarják, hogy a háború folytatódjon. De itt természetesen inkább a washingtoni kollégáinkra tekintünk” – mondta Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 újságírójának a „Moszkva. Kreml. Putyin” című műsorban az elnöki szóvivő a RIA Novosztyi szerint.
Különös szövetség formálódik tehát, olybá tűnik, az Európai Unió háborúpárti döntéshozóit már nem veszik komolyan Moszkvában.
A Kreml szóvivője pragmatikusnak és realisztikusnak nevezte – a portál írása alapján – az Egyesült Államoknak az ukrán válság megoldásával kapcsolatos álláspontját. Azt is megjegyezte, hogy Moszkva nem lenne elégedett, ha Kijev békemegállapodásokat írna alá, majd szabotálni kezdené azokat. „Léteznie kell egy bizonyos garanciarendszernek nemcsak a biztonság, hanem ezen megállapodások teljesítése érdekében is” – hangsúlyozta Peszkov.
Mint ismert, az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács úgy döntött, meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó pénzeszközök visszautalását. Az Európai Unió Tanácsának pénteki közleménye szerint a döntést sürgősségi eljárással hozták meg, hogy korlátozzák az unió gazdaságát érő károkat. Eddig mind a 27 tagállam jóváhagyására volt szükség félévente ahhoz, hogy az uniós szankciók keretében befagyasztva maradjanak az orosz pénzeszközök, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója miatt vezettek be.
