Irán visszaszólt Trumpnak: amerikai energetikai létesítményeket fognak támadni
Donald Trump kétnapos határidőt adott Iránnak arra, hogy újra megnyissa a Hormuzi-szorost, különben lebombázzák a perzsa ország erőműveit. Az amerikai elnök kijelentette, hogy Iránnak teljes mértékben, és fenyegetés nélkül meg kell nyitnia a szorost. Ezt szombaton, a Truth Social-bejegyzésében tette közzé, kiemelve, hogy Teheránnak a poszttól számított 48 órája maradt.
Néhány órával később az iráni hadsereg arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti térségben az Amerikai Egyesült Államokhoz és az izraeli rezsimhez tartozó valamennyi energetikai, informatikai és sótalanító infrastruktúrát célba fogja venni, ha támadás éri Irán üzemanyag- és energetikai infrastruktúráját – számolt be a Bloomberg.
A nyilatkozatok azt jelzik, hogy egyelőre egyik fél sem hajlandó meghátrálni. Az iráni háború immár a negyedik hetébe lépett, miközben egyre több jel utal világszerte üzemanyaghiányra. Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael továbbra is iráni célpontokat támad, Irán pedig rakétákat és drónokat lő a zsidó államra, valamint az Arab-öböl menti országokra.
A térségben eddig több mint 4000 ember vesztette életét február 28. óta a kormányzati és nem kormányzati szervezetek adatai szerint, a halálos áldozatok több mint háromnegyede iráni. Libanonban, ahol Izrael fokozta offenzíváját az Irán által támogatott Hezbollah fegyveresei ellen, az áldozatok száma meghaladja az ezret. Izraelben és az arab államokban pedig több tucat ember vesztette életét.
Irán Izrael elleni rakétacsapásai az elmúlt napokban erősödtek. Szombaton több mint 150 ember sérült meg az iráni támadásokban a déli Arad és Dimona városában, utóbbi nevét egy közeli nukleáris kutatólétesítmény is viseli. Az iráni média szerint ez a művelet a natanzi nukleáris létesítmény elleni támadás megtorlása volt.
Fokozódik a nyomás Iránon is
A Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom – ahol normál körülmények között a világ olaj- és földgázellátásának egyötöde halad át – a háború kezdete óta gyakorlatilag leállt. A Brent nyersolaj ára hordónként 112 dollár fölé emelkedett, ami csaknem négy éve a legmagasabb szint. Emelkedett az amerikai benzin, a műtrágyák és számos, a Hormuzi-szoroson keresztül szállított fém árfolyama is, és a gáz ára is felfelé tart.
Az iráni tisztviselők a hírek szerint még a szoros újranyitásának megvitatásától is vonakodnak, mivel jelenleg az amerikai-izraeli támadássorozat túlélésére összpontosítanak.
Az Egyesült Államok és Izrael mindeddig nagyrészt kerülte, hogy Irán áram- és vízellátó létesítményeit támadja. Izrael ugyan két héttel ezelőtt üzemanyagraktárakat támadott Teheránban, ami savaseső-felhőket okozott, és burkolt amerikai bírálatot váltott ki, mert Washington ezt stratégiai hibának tekintette, amely az iráni civileket az offenzíva ellen fordíthatja.
A Bloomberg becslései szerint Iránnak összesen csaknem 100 működő földgáztüzelésű erőműve van. A legnagyobbak közé tartozik a Teherán közelében található Damávand-erőmű, a nyugati Ahvaztól északra fekvő Ramin-létesítmény, valamint a délkeleti Chatroudban működő Kerman-erőmű.
Leállította a kitermelést a világ egyik vezető olajhatalma, egyetlen hordó se jön többé exportra a legnagyobb mezőkről – beláthatatlan, mi fog most történni
Irak vis maior helyzetet hirdetett minden olyan olajmezőre, amelyet külföldi olajvállalatok fejlesztettek, miután a közel-keleti konfliktus miatt leállt a teherszállítás a Hormuzi-szoroson keresztül, és ezzel gyakorlatilag leállították az ország nyersolajexportjának túlnyomó részét is.
A globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-ellátás mintegy 20 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül történik, és a kulcsfontosságú tengerszoroson halad át az iraki nyersolajexport nagy része. A fennakadások következtében a az ország tárolókapacitásai elérték felső határukat – számolt be a Reuters.
A termelés és az export visszaesése várhatóan tovább nehezíti Irak egyébként is sérülékeny gazdasági helyzetét, mivel az állam a közkiadások szinte teljes egészét és bevételeinek több mint 90 százalékát a nyersolajeladásokból fedezi.
