Rettenetes új fegyvert vetett be Moszkva, amikor az ukránok már azt hitték, legjobban a drónoktól kell félniük
Oroszország a drónok tömeges alkalmazása mellett továbbra is fejleszti nagy hatótávolságú fegyvereit, és egyre pusztítóbb rakétákat állít hadrendbe. Erre példa az úgynevezett Izdelije–30 cirkálórakéta, melyet 2026 márciusának elején vetettek be Harkiv ellen: a támadásban egy lakóépület semmisült meg, a csapásban 11 ember vesztette életét. A történtek rámutattak arra, hogy a háború technológiai fejlődése nem egyetlen irányba halad, a pilóta nélküli eszközök mellett a klasszikus fegyverrendszerek is folyamatosan átalakulnak.
Az új rakéta fejlesztése mögött egyértelmű stratégiai cél rajzolódik ki: Moszkva olcsóbban előállítható, ugyanakkor nagyobb rombolóerejű eszközöket kíván rendszeresíteni. Az Izdelije–30 ennek megfelelően nagyobb, mintegy 800 kilogrammos robbanófejet hordoz, ami körülbelül kétszerese a korábban széles körben alkalmazott H–101-es rakéta kapacitásának – írja a The Kyiv Independent. Bár hatótávolsága rövidebb – legalább 1500 kilométer –, a fegyver egyik legfontosabb újítása, hogy
nemcsak stratégiai bombázókról, hanem taktikai harci repülőgépekről is indítható.
Ez a képesség jelentősen átalakíthatja a harctéri dinamikát. Míg a nagy, stratégiai bombázók mozgása viszonylag könnyen követhető, addig a frontvonal közelében működő taktikai repülőgépek esetében jóval nehezebb előre megállapítani, hogy milyen fegyverzetet hordoznak. Így egy-egy felszállás esetén szinte lehetetlen előre eldönteni, hogy mélyen az ország belsejét célzó csapás készül-e, vagy a frontvonal menti művelet. Ez az előrejelzés bizonytalanságát növeli, ami az ukrán légvédelem számára komoly kihívás.
Nem teljesen újdonság az Izdelije–30
A fejlesztés nem teljesen új alapokon nyugszik: az Izdelije–30 több korábbi orosz fegyverrendszer elemeit ötvözi. A rakéta egyes rendszerei például a H–35U hajó elleni rakétából származnak, míg az indítórendszere hasonlóságot mutat a H–101 és más korábbi cirkálórakéták megoldásaival. Emellett zavarásálló műholdas navigációval is ellátták, és a rendelkezésre álló információk szerint több külföldi – köztük amerikai, svájci és kínai – alkatrészt is tartalmaz.
A háború során Moszkva jelentős veszteségeket szenvedett el a nagy hatótávolságú bombázók terén, miközben ezek pótlása nehézkes és költséges.
A 2025-ös ukrán akciók – melyekben több tucat repülőgépet értek támadások – tovább szűkítették ezt a kapacitást. Ebben a helyzetben logikus lépésnek tűnik a rakéták integrálása a jóval nagyobb számban rendelkezésre álló taktikai repülőgépekre.
Nem ez az első ilyen irányú fejlesztés:
- Oroszország korábban a H–59-es rakétát alakította át H–69-es változattá, mely szintén növelt hatótávolsággal és szélesebb indítási lehetőségekkel rendelkezik.
- Az új típus már 2024-ben is bizonyította hatékonyságát, amikor energetikai infrastruktúrát értek találatok vele.
A szakértők szerint az Izdelije–30 lelövése önmagában nem nagyobb kihívás, mint más cirkálórakéták esetében. A valódi problémát továbbra is a ballisztikus rakéták jelentik, melyek ellen a jelenlegi védelmi rendszerek korlátozottabb hatékonysággal működnek. A mostani fejlesztések ugyanakkor azt mutatják, hogy Oroszország a háború során folyamatosan alkalmazkodik, és igyekszik olyan fegyvereket rendszerbe állítani, melyek egyszerre költséghatékonyak és nehezebben kivédhetők.
Beszállnak a JEDI-k az orosz–ukrán háborúba: sosem látott dróncsata folyik az égboltért
Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta az új JEDI Shahed Hunter elfogódrón használatát. Ez a fegyver képes automatikusan megtalálni és megsemmisíteni az ellenséges drónokat, illetve egyéb célpontokat a minisztérium szerint. A drón automatikus üzemmódban fogadja a radarállomásoktól érkező adatokat, és önállóan veszi célba áldozatát.
A drón képes megsemmisíteni a Sahid, Geranium és Gerbera támadó drónokat, valamint el tudja fogni a felderítő drónokat, köztük a Zalát és a Supercamot. Sebessége meghaladja a 350 kilométer per órát, a repülési magasság pedig eléri a 6 kilométert. A drón egy körülbelül 500 gramm súlyú robbanófejet hordoz. A JEDI függőleges felszállású, körülbelül 4 kilogramm súlyú, nappali és hőkamerákkal van felszerelve, a nap 24 órájában képes működni. Egyetlen eszköz képes az ég egy akár 40 kilométeres sugarú szakaszát lefedni.
