Újpesti gimis lány tűzte ki a magyar zászlót az Északi-sarkon

A magyarországi nyári hőség idején Dezséri Enikő, a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója az Északi-sarkon hűsöl, de nem üdülni ment: a huszonegy országból érkező 66 iskolás egyikeként részt vesz az orosz Roszatom támogatásával szervezett, elsősorban a nukleáris ipart népszerűsítő expedíción. Az expedíció neve a Tudás Jégtörője. Az orosz társaság már a hatodik ilyen programot szervezte meg.

Dezséri Enikő a nemzeti lobogót pont ott tűzhette le, ahol az Északi és a Déli-sarkot összekötő földrajzi meridiánok találkoznak, azaz északi szélesség 90 fokán. A tavaly augusztusi zászlóvivő Varga Levente, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor gimnázium tanulója volt. Az expedíción részt vevő fiatalok az utat Murmanszk és az Északi-sark között oda és vissza a 50 Let Pobjedi (A győzelem 50. évfordulója) nevű atomjégtörővel tették meg. Az újpesti gimnazista augusztus 17-én tehette a lábát az Arktiszra, és 22-én érkezik vissza az orosz kikötővárosba.

Dezséri Enikő eleve természettudományos érdeklődésű az erről kiadott közlemény szerint, ráadásul a nagy hajók is mindig érdekelték. Ezért különösen érdekes számára, hogy az út során kívül-belül megismerheti az atomjégtörő működését, az előadásokat is nagy érdeklődéssel várta, és arra is készült, hogy új barátokra is szert tehet.

Programja pedig van bőven ezekben a napokban az Oroszországból, Brazíliából, Bolíviából, Egyiptomból, Indonéziából, Kínából és mintegy tucatnyi más országból érkező diáknak: számukra orosz és külföldi tudósok, mérnökök, a nukleáris és űripar szakemberei, ismert bloggerek és a tudomány népszerűsítői tartanak előadásokat. Az expedíció résztvevői közül többen országuk első képviselőjeként jutottak el az Északi-sarkra.

Az expedíció résztevői a visszaúton a Ferenc József-föld érintésével felfedezik az Északi-sarkvidék egyedülálló élővilágát és természeti kincseit. A sark jegére szállva már kipróbálták az orosz gyártmányú különleges bolygójáró járművet, amelyet a világ legzordabb körülményei közötti használatra fejlesztettek ki.

Komoly szándék áll a Tudás Jégtörője szervezése mögött

A Tudás Jégtörője tudományos és oktatási projektet az Atomenergetikai Információs Központok Hálózata (ICAE) szervezte a Roszatom támogatásával. Célja a nukleáris iparral összefüggő természettudományok és technológiák népszerűsítése, a tehetséges gyermekek felkutatása és támogatása, képességeik fejlesztése és kibontakoztatása, pályaorientációjuk elősegítése. Az expedíció résztvevőit háromfordulós versenyben választották ki 21 ország 14–16 éves diákjai közül. Több mint 67 ezer diák versengett a világ minden tájáról, hogy csatlakozhasson az expedícióhoz. A 63 ezer orosz jelentkező mellett további húsz országból négyezer diák vett részt a versenyben. Az expedícióra az orosz atomenergetikai ipar fennállásának 80. évfordulóján került sor. A jubileumot számos rendezvényen ünneplik Oroszországban. Ezek közül kiemelkedik a szeptemberi, moszkvai World Atomic Week.

Portfólió a tengeri logisztikától a gyógyszergyártásig

Az északi-tengeri hajózási útvonal a legrövidebb út a tengeren Eurázsia nyugati része és az ázsiai–csendes-óceáni térség között, egyben Oroszország történelmileg kialakult nemzeti közlekedési tengeri fő útvonala. A Jeges-tengeren átvezető útvonal első említése 1525-re nyúlik vissza, amikor Dmitrij Geraszimov orosz diplomata felvetette az Oroszország és Kína közötti tengeri összeköttetés ötletét. Ekkortól datálódik az északi-tengeri útvonal fejlesztésének oroszországi története. Oroszország a világ egyetlen olyan országa, amely atomjégtörő flottával rendelkezik. A nyolc egységből álló flotta üzemeltetője a Roszatom leányvállalata, az Atomflot.

Mindez azért kiemelendő, mert a Roszatom nemcsak atomerőműveket épít, hanem fenntartja az északi-tengeri hajózási útvonal logisztikáját, új anyagokat állít elő, sőt gyógyszereket is fejleszt és gyárt a a nukleáris medicina számára.