Itt egy kém, aki a kutyának sem kellett!

Közélet
Az amerikai sajtóban a huszadik század legnagyobb kémbotrányaként emlegették, amikor Gyepes-Gilbert Ottót az FBI rajtakapta, amint katonai adatokat tartalmazó filmtekercseket vesz át egy kettős ügynöktől.

„A magyar szerveknek semmiféle kapcsolatuk nem volt Gilbert úrral a szokásos formalitásokon túl. Következésképpen a magyar államnak semmi dolga nincsen az ön által képviselt személlyel, az ügyével nem foglalkozunk” – ezt a választ kapta 1985-ben a Magyar Népköztársaság washingtoni konzuljától Gilbert Ottó amerikai ügyvédje, aki azt kérte, hogy Magyarország cseréljen el két, magyar börtönökben őrzött amerikai állampolgárt az Egyesült Államokban kémkedésért tíz évre elítélt Gilbert Ottóra. Az elutasítás nyomán kénytelen volt leülni börtönbüntetését, majd szabadulása után hazajött, hogy érvényt szerezzen igazságának, miszerint ő csak hazaszeretetből a magyar népnek kívánt segíteni, amikor elvállalta a magyar titkosszolgálatok megbízását, hogy hozzon el néhány „kényes dolgot” egy amerikai katonatiszttől. Gyepes-Gilbert ügyével azonban senki nem törődik Magyarországon.


„Beküldtek a tűzbe, s a legpitibb módon elbántak velem, miközben negyven évig éltem az Egyesült Államokban, és soha semmilyen összeütközésem nem volt az ottani törvényekkel. A történtek miatt bocsánatot is kértem az Egyesült Államoktól és népétől hálátlan tévedésemért” – mondja Gyepes-Gilbert, akinek kémkalandjáról Szalay Tamás Lajos könyvet is írt Gilbert – Egy megbuktatott magyar kém igaz története címmel. Az ügyet a huszadik század legnagyobb amerikai kémhistóriájának tartották a nyolcvanas években. Az amerikai sajtó a Nagy Vörös Ezredesként emlegette, s mint Gyepes-Gilbert megjegyzi, a szövetségi börtönökben, szinte hadifogolyként tartották számon, és kevésbé bántak szigorúan a magyar kémmel.


Gyepes-Gilbert jómódú pesti polgári családba született, ötvenhatban úgy döntött, Amerikába disszidál. Dolgozott az ismert kereszténydemokrata, Barankovics István feleségének képkeretüzemében, autógyárban, pékségben, majd beszállt egy jól menő papírüzletbe. A hatvanas években többször hazajött, orkánkabátot, Parker tollat csempészett, de egyik ilyen „üzleti” útján lebukott. Meséli, hogy a magyar állambiztonsági szolgálatok akkoriban több osztrák boltossal tartották a kapcsolatot, akik jelezték, mikor indulnak a csempészszállítmányok Magyarországra. Gyepes-Gilbertet mint amerikai állampolgárt kiutasították az országból.


„Ekkor keresett meg egy Perlaki Lajos nevű titkosszolgálati tiszt – mondja. – A nevét egy Berkesi András-kémregényből vették, egyébként Császárnak hívták, már nem él. Mivel szerettem volna gyakrabban hazajárni, felajánlotta, hogy segít tartózkodási engedélyt szerezni. Még azt is felkínálta, hogy a margitszigeti Nagyszálló helyett költözzek inkább az általa javasolt üres lakásba. Mindez 1981-ben történt. Eleinte ártatlannak tetsző feladattal bízott meg, kérte, hogy Amerikában vegyek neki szatellitekről szóló könyveket, ezeket katonai boltokban gond nélkül beszerezhettem.”


Akkor még nem tudta, hogy az eladók minden alkalommal jelentették ezt az amerikai titkosszolgálatoknak, amelyek e vásárlásai miatt figyelni kezdték. Az FBI-nak és a CIA-nak is szemet szúrt, hogy ezeket a könyveket Magyarországra viszi, és figyelték, sőt lefényképezték találkozásait Perlaki Lajossal, aki egy Szmolka János nevű amerikai katonatiszttel is tartotta a kapcsolatot. A magyar titkosszolgálatok Gyepes-Gilbertet bízták meg, hogy vegyen át tőle néhány tekercs amerikai katonai adatokat tartalmazó, előhívatlan filmet. A magyar származású Szmolka azonban kettős ügynök volt, az FBI előre elkészített dokumentumokkal látta el, hogy azokat adja át Gilbertnek. Találkozójukon meg is jelentek az FBI-ügynökök, azonnal a helyi FBI-főhadiszállásra vitték, benéztek a testnyílásaiba, még a cipősarkait is szétszedték, van-e bennük poloska. Mindenki az évszázad kémbotrányáról beszélt. Ronald Reagan elnök azt mondta az ügyről, hogy „Gilbert a jéghegy csúcsa!”


Gyepes-Gilbertet Egyesült Államok elleni kémkedéssel vádolták és ő bűnösnek is vallotta magát. Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Először a Missouri megyei börtönben ült, úgy vigyáztak rá, mint egy hímes tojásra, amikor börtönkórházba kellett szállítani, magánrepülőgépen, gépfegyveres őrizettel szállították. Nyolc év, tíz hónapig volt börtönben, s szabadulása után még hat évig kellett felügyelőtiszthez járnia. Szabad emberként jött haza, vett lakást, autót. „Kávéházi életet élek, s megpróbáltam tenni valamit a kártérítés ügyében – jellemzi mostani állapotát. – Mindenütt falakba ütközöm, a Honvédelmi Minisztérium azt mondja, nem hozzájuk tartozik az ügy, de elzárkózott a Miniszterelnöki Hivatal is. Az ombudsman szerint ez nem az ő hatásköre, a rám vonatkozó iratokat 2021-ig titkosították. Valaki megígérte, ad a rólam szóló könyvből Gyurcsány Ferencnek is. Lehet, hogy New Yorkban nyújtok be keresetet a magyar állam ellen kártérítés és erkölcsi elégtétel miatt.”


Az exkém azt szeretné, ha Moldova György írná meg a történetét
Már az amerikai börtönökből is felvette a kapcsolatot Friderikusz Sándorral és Moldova Györggyel, hogy írják meg a történetét. Friderikusz Sándor nem vállalta, Moldovával újra megpróbálkozik. „Magyarországon csináltak belőlem nagy amerikait” – mondja, ezért magyar írónak kell kötetbe foglalnia mindazt, amit a beszervezéskor, a tárgyalásokon és különösen, amit a különböző amerikai börtönökben megélt. „Szerintem erre ma Moldova György lenne a legalkalmasabb” – teszi hozzá. AS-Network

Nagy lehetőség előtt áll a TAO-generáció

Eddig 200 milliárd forint került az amatőr és hivatalos klubokhoz a TAO-rendszeren keresztül, érdemben segítve az utánpótlásképzést.

Jamie Oliver bezárja éttermeit a Brexit miatt

Csődeljárás elé néz több étteremlánc és acélipari vállalat is Nagy-Britanniában, a vezetők a Brexit körüli bizonytalanságot okolják.
Világgazdaság Piactér