Parlament: Lázár beszólt Simicskának
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEljött az a hét, amikor Orbán Viktornak válaszolnia kell az azonnali kérdésekre a Parlamentben. Elsőként az MSZP-s Harangozó Tamás kérdezte a kormányfőt arról, milyen érzés volt Simicska Lajos kirohanásait hallgatni, majd Vlagyimir Putyint nézni, amint megkoszorúzza az 1956-os forradalmat leverők emlékművét. Orbán Viktor a Simicska-ügyre azt a választ adta: minden kérdés megvitatható a magyar politikában, de nem lehet méltatlan helyzetbe hozni a politika iránt érdeklődőket, ezért a magyar kormány ilyen szintre nem ereszkedik le. Ami pedig az oroszokat illeti, a viszony mindig is felemás volt. Magyarország tudomásul veszi, ha az Oroszországból érkező vezetők kegyeletüket fejezik ki a síremlékeknél. Amikor Magyarország megtámadta a Szovjetuniót, és a katonáink elestek a Don-kanyarnál, ott most síremlékek vannak, amik Oroszország szempontjából az agresszor síremlékei, az oroszok mégis engedik a megemlékezéseket.
Orbán Viktor nem akart Simicskával foglalkozni, Lázár János ezt mégis megtette: a KDNP-s Móring József Attila kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy meg kell védeni a vidék megtartó erejét. A kormány a kisbirtokosokat támogatná, azok viszont, akik nagybirtokosként a legtöbb pályázatok nyertek az elmúlt hét éves EU-s költségvetési ciklusban, most Brüsszelben és Budapesten mindent elkövetnek, hogy a pályázati rendszerben megőrizhessék a korábbi előnyüket. A kormány és a pártok ezt meg fogják törni, "legyen szó akár Csányi Sándorról, akár Simicska Lajosról" - mondta Lázár.
A jobbikos Volner János arról kérdezte Orbánt: mire fel a kormány sikerpropagandája, amikor a szegénység növekszik, a gazdasági növekedés pedig alapvetően a külföldi tulajdonú vállalatoknál jön létre? "Mi vagyunk azok, akik a tönkretett országot megpróbáljuk helyrehozni" - válaszolt a miniszterelnök. Ami azt illeti, hogy euróban nézve a számok rosszak, "milyen szerencse, hogy nem euróban, hanem forintban kell fizetni" - mondta Orbán. A jobbikos képviselő ezután a külföldre vándorló magyarokról beszélt, amire Orbán azt mondta: folyamatosan negatív összefüggésben hozza szóba az ellenzék ezeket az embereket, ehelyett meg kéne becsülni őket.
Meddig védi a Fidesz oligarcháit a hortobágyi családi gazdákkal szemben? - kérdezte az MSZP-s Harangozó Gábor a miniszterelnököt. "Nem szeretjük, hogyha a kommunista milliárdosok pártja kioktat minket gazdasági kérdésekben. Nem szeretnénk, hogy a zöldbárók pártja (...) kioktasson minket" - mondta Orbán a hortobágyi földbérletekről szóló kérdésre. A pályázati rendszer módosítására a kormány javaslatot tett, a Kehi és a minisztériumok közt véleménykülönbség alakult ki, de ezeket lezárták - mondta a kormányfő.
Halálra dolgoztatás, szegénység, Buda-Cash
A napirend előtti felszólalásokat a jobbikos Sneider Tamás nyitotta, aki arról beszélt, hogy "a kormány halálra akarja dolgoztatni a férfiakat" - azt kérte, hogy a férfiak is mehessenek nyugdíjba negyven év munkaviszony után. Utána a KDNP-s Firtl Mátyás következett, ő a Fertő tó körüli kulturális fejlesztésekről beszélt.
Március elseje a szegények fekete napja volt - mondta napirend előttijében az MSZP-s Korózs Lajos. A szociális ellátások ugyanis tegnaptól az önkormányzatok feladatai, már ha helyben képesek erre pénzt szerezni. A legrosszabbnak a lakásfenntartási támogatás megszüntetését nevezte. Így az önkormányzatoknak egy negyvenmilliárdos lyukat kéne betömniük. Rétvári Bence válaszából megtudhattuk, hogy Gyurcsány Ferenc nem törődött a válság veszteseivel.
Az LMP-ből Szél Bernadett szólalt fel napirend előtt: ő arról beszélt, hogy nem lehet elhinni a kormány szép szavait a szegények felzárkóztatásáról "a kormánytagok és raszputyinjaik" luxuskiadásait látva. Végül Rogán Antal (Fidesz) beszélt arról, hogy a Buda-Cash ügyért az MSZP a felelős, amiért nehezítette a pénzintézetek felügyeletét. Tállai András államtitkár neki válaszolva elmondta, hogy a kormány 245 milliós gyorssegélyt készít elő, elsősorban azért, hogy a bajba jutott önkormányzatok teljesíteni tudják a februári kifizetéseiket. A napirend előtti kör egy tökéletesen politikamentes felszólalással zárult: Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló mutatta be a neki jutó két percben a bolgár tavaszváró hagyományokat.
A jókívánságok után viszont már visszatértek a politikához: az új ülésezési rendszerben már kétórás interpellációs körrel folytatódott a hétfői munka, majd következnek a szokásos, egy órás időtartamban az azonnali kérdések.
A jobbikos Novák Előd elszámoltatást kért interpellációjában: mint mondta, a kommunista luxusnyugdíjak még mindig felháborítóan magasak. Rétvári Bence válaszában arról beszélt: a Jobbik hiteltelen ebben a témában, amíg olyanokat mondanak, hogy a KGST jobb volt.
A függetlenek közt ülő Kónya Péter a parancsnoki állomány béreiről tett fel interpellációt - szerinte a rendvédelmi dolgozók harminc százalékos bérfejlesztése a parancsnokoknál csak 15 százalékot jelent. Kontrár Károly szerint a rendvédelmisek alapvető jogai nem sérülnek az új életpályamodellben.
Az LMP-ből Szél Bernadett a 49 százalékos bérterhek miatt interpellált, amivel szerinte világelsők vagyunk. Tállai András neki azt válaszolta: nem igaz, hogy világelsők lennénk, csak negyedikek. A statisztika pedig egyébként sem veszi figyelembe a családi adókedvezményeket - tette hozzá. (Valójában tényleg nem világelső Magyarország a bérterhekben, az első hely az áfa mértékében a mienk.)
Az MSZP-s Kiss László a szociális ellátásokról interpellált: mint mondta, a segélyezésre az önkormányzatoknak nincs pénze. Rétvári Bence szerint a kormány célja a munkavállalásra ösztönözni, inkább közmunkára költeni az elvont segélyeket.
Szintén az MSZP-ből Gúr Nándor a vasárnapi boltbezárásokkal foglalkozott: szerinte arra nincs szükség, hogy az állam atyáskodjon az emberek fölött, és amúgy is számos munkahely megszűnhet a vasárnapi zárva tartás miatt. Tállai András arról beszélt a válaszában: “az Országgyűlés többsége azok mellé állt, akik vasárnap nem tudnak a családjuk mellett lenni (…) azok mellé a családanyák mellé, akik vasárnap nem tudnak a gyerekükkel együtt tanulni, a leckét kikérdezni, mert a szocialisták úgy akarják.”
"Amennyiben saját pénzből fizettem és magánjellegű útjaimról van szó, abba még nem látom elérkezettnek az időt, hogy bevonjam önt" - válaszolta Lázár János az MSZP-s Demeter Mártának. A miniszter azt mondta: voltak külföldi útjai, amelyről államtitok miatt nem beszélhet, más útjai pedig magánjellegűek voltak.Ezután két ellenzéki törvényjavaslat napirendre vételéről tartanak rövid vitát: a Jobbik a külföldön élő, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok szavazásának megkönnyítéséről, az MSZP és az LMP pedig a családon belüli erőszak ellen és a nők jogairól szóló Isztambuli Egyezmény elfogadásáról szeretne törvényt.
Alkoholszabályok és Paks a napirenden
Miután ezen túljutottak, több törvényjavaslat bizottsági jelentéseit beszélik át. Elsőként a jövedéki biztosíték mértékének változtatásáról, közérthetőbb nevén az alkoholszabályok átírásáról vitáztak . Az indítvány alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lenne a tavalyi 22 millió helyett. Kalandos útja volt ennek a javaslatnak: tavaly novemberben, az adótörvények elfogadásakor 22-ről 150 millióra emelték volna, pár héttel később viszont ezt megváltoztatva úgy döntöttek, hogy a nettó árbevétel függvényében sávosan állapítják meg a biztosíték mértékét - de csak 2016-tól. Gulyás Gergely emiatt hibát emlegetett és a határidőt idén március 1-re változtatta volna, amire viszont a Miniszterelnökség úgy reagált, hogy nem lesz sem sávosság, sem 150, sem 22 milliós határ, hanem leviszik az értéket 20 millióra.
Ezután a paksi beruházással kapcsolatos törvényjavaslatot beszélték át. A csomag politikailag legérzékenyebb részéről, a beruházást megalapozó adatok titkosításáról pénteken úgy határozott a törvényalkotási bizottság, hogy 15 év helyett 30 évre szóljon. A kormány szerint a nemzetbiztonság indokolja a titkosítást, az ellenzék azonban állítja, nagy a korrupciós kockázat.
A tervezett módosítások egyrészt magára a beruházásra vonatkoznak (projektörvény) másrészt a területet érintő, egyes törvényeken igazítanak. A változások minden olyan beruházásra kiterjednek, amelyek a magyar-orosz nukleáris megállapodásban foglaltak megvalósításához kapcsolódnak. Így például az összes érintett vállalkozásnak kell majd telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznie. A közbeszerzési törvény szempontjából minden szerződés EU-n kívüli, nemzetközi szerződésnek tekintendő. Emögött vélhetőleg az áll, hogy azokat az orosz Roszatom köti majd a beszállítóival. A várható változtatások (a fedezetkezelésre és az alkalmassági határidőkre vonatkozó) könnyítéseket tartalmaznak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szabta kötelezettségek alól. Fontos kikötés, hogy a beruházással kapcsolatban semmiféle zálogjog nem köthető ki, és zálogjog nem is keletkezhet. Az alvállalkozó a foglalkoztatottainál az érintett, vagy hasonló iparágban alkalmazott átlagjövedelmeket köteles alapul venni. Minden szerződés adataihoz való hozzáférés megtagadható viszont – kivéve a bíróságok, hatóságok és más, arra feljogosított szervezet adatkérése –, ha az adat közlése nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi tulajdont érő jogot sértene. Viszont a beruházási döntést megalapozó adatok 15 évig eleve titkosak, de ez az a fent említett határidő, amely holnap jó eséllyel 30 évre véglegesedik.
Kétharmados törvények feles többséggel?
Ma este tárgyaltak a földgázellátásról szóló törvény módosításáról, majd a közigazgatási tárgyú törvények átírásáról is. Ezután a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos törvények, végül jogállási tárgyú törvények módosító javaslatait vitatták meg - pontosabban vitatták volna, de gyakorlatilag csak az MSZP, a Jobbik és az LMP ellenérveit hallgathattuk meg, a kormánypártok szinte egyáltalán fel sem szólaltak. Ezekről a törvényjavaslatokról még a napirend elfogadásakor folyt külön vita: az MSZP-s Harangozó Tamás szerint most, hogy a Fidesz elvesztette a kétharmados többségét, feles többséggel próbálna elfogadtatni kétharmados szabályokat. Az ülést vezető Lezsák Sándor erre válaszul még a holnapi szavazás előttre összehívta a házbizottsági ülést.
A jobbikos Novák Előd elszámoltatást kért interpellációjában: mint mondta, a kommunista luxusnyugdíjak még mindig felháborítóan magasak. Rétvári Bence válaszában arról beszélt: a Jobbik hiteltelen ebben a témában, amíg olyanokat mondanak, hogy a KGST jobb volt.
A függetlenek közt ülő Kónya Péter a parancsnoki állomány béreiről tett fel interpellációt - szerinte a rendvédelmi dolgozók harminc százalékos bérfejlesztése a parancsnokoknál csak 15 százalékot jelent. Kontrár Károly szerint a rendvédelmisek alapvető jogai nem sérülnek az új életpályamodellben.
Az LMP-ből Szél Bernadett a 49 százalékos bérterhek miatt interpellált, amivel szerinte világelsők vagyunk. Tállai András neki azt válaszolta: nem igaz, hogy világelsők lennénk, csak negyedikek. A statisztika pedig egyébként sem veszi figyelembe a családi adókedvezményeket - tette hozzá. (Valójában tényleg nem világelső Magyarország a bérterhekben, az első hely az áfa mértékében a mienk.)
Az MSZP-s Kiss László a szociális ellátásokról interpellált: mint mondta, a segélyezésre az önkormányzatoknak nincs pénze. Rétvári Bence szerint a kormány célja a munkavállalásra ösztönözni, inkább közmunkára költeni az elvont segélyeket.
Szintén az MSZP-ből Gúr Nándor a vasárnapi boltbezárásokkal foglalkozott: szerinte arra nincs szükség, hogy az állam atyáskodjon az emberek fölött, és amúgy is számos munkahely megszűnhet a vasárnapi zárva tartás miatt. Tállai András arról beszélt a válaszában: “az Országgyűlés többsége azok mellé állt, akik vasárnap nem tudnak a családjuk mellett lenni (…) azok mellé a családanyák mellé, akik vasárnap nem tudnak a gyerekükkel együtt tanulni, a leckét kikérdezni, mert a szocialisták úgy akarják.”
"Amennyiben saját pénzből fizettem és magánjellegű útjaimról van szó, abba még nem látom elérkezettnek az időt, hogy bevonjam önt" - válaszolta Lázár János az MSZP-s Demeter Mártának. A miniszter azt mondta: voltak külföldi útjai, amelyről államtitok miatt nem beszélhet, más útjai pedig magánjellegűek voltak. -->
