A hosszú távú következményektől tartanak az iszapömlés után a helyiek
Jó hír, hogy az állam átveszi a Mal Zrt.-t, de a katasztrófa sújtotta településeken az igazán súlyos gazdasági károk hosszú távon mutatkozhatnak meg – állítják egybehangzóan az érintett önkormányzatok. Bár az állami segítségnyújtással elkerülték, hogy mintegy 1100 dolgozó és a beszállítók munkatársai elveszítsék az állásukat, a termőföldek használhatatlanná válása, az elvándorlás, az ingatlanárak zuhanása és a környék presztízsének leértékelődése évekig, évtizedekig határozhatja meg a térség jövőjét.
Toldi Tamás, Devecser polgármestere azt emelte ki lapunknak: a munkahelyek elvesztése nem súlyos mértékű, nagyobb időtávon azonban katasztrofális lehetne a helyzet állami segítség nélkül. A környező mezőgazdasági területek egyik pillanatról a másikra elértéktelenedtek. A cél most elmondása szerint elérni a kormánynál, hogy az állam cserélje el a sérült külterületeket használható földekre, akár Devecser határában, akár valamivel távolabb, a Marcal mentén. A most vörösiszappal elöntött földeket pedig hoszszabb rehabilitációs folyamatot követően engednék vissza a termelésbe, energiaerdő lehetne a helyén – ez természetesen már csak azért is jó lenne a kisvárosnak, mert komoly munkahelyteremtő hatással is járna. A polgármester hozzátette: Orbán Viktor támogatásáról biztosította őt, amikor felvázolta a terveit.
Szintén az állami segítség szükségességét hangsúlyozta Láng György Géza, Ajka önkormányzatának sajtóreferense. Ajkát több téren is érinti a katasztrófa, mivel nem csupán a Mal Zrt. dolgozói kerültek veszélybe, hanem a devecseri és kolontári károsultak közül is sokan jártak át Ajkára dolgozni. Ezenkívül mintegy 3-400 helyi kis cégen keresztül mintegy háromezer embert foglalkoztattak a Mal Zrt. beszállítói, úgy tűnik, most az ő munkahelyük is megmenekült az azonnali összeomlástól, de a hosszú távú végkifejlet bizonytalan.
A város hírneve is hatalmas mértékben romlott: a sajtóreferens szavai szerint most szinte kidobható az a hatalmas összeg, amit az elmúlt években arra fordítottak, hogy ne élhetetlen iparvárosként gondoljon a külvilág Ajkára. Az ingatlanárak zuhannak, az idegenforgalmi bevételekről pedig teljesen lemondhatnak – természetesen a kisszámú, nem szívesen látott katasztrófaturista ott-tartózkodását leszámítva.
A Mal Zrt.-nél mindeközben síri hangulat fogadja az érdeklődőket. A központ szinte teljesen üres épületébe a sajtó a portán túl nem léphet be. Szerettük volna megkérdezni az ottani illetékeseket, hány cég és hány dolgozó került most bizonytalan helyzetbe, hány beszállítóval van szerződésük, de választ nem kaptunk.
A devecseri üzletekben csak visszafogott forgalomcsökkenésre panaszkodnak. A város központi élelmiszerboltjának dolgozói mintegy húsz százalékra becslik a múlt hétfő óta történt forgalomesést. Igaz, azért is csak ennyi volt a visszaesés, mert a gátszakadás utáni órákban és az egy nappal későbbi, tévesnek bizonyult riasztásnál pánikszerűen, szinte a háborús készletezést idézően vásároltak fel minden létszükségleti cikket.
Az első napokban nem igazán ugrott meg a forgalom, a bénultság uralkodott, azóta pedig leginkább az ingyenes termékeket keresik – magyarázta el Benke Judit, a Devecser közepén álló gyógyszertár vezetője. Sok segély érkezik, ezeket azonban szinte azonnal el is viszik, jól fogynak az egészségvédelmi maszkok is – tette hozzá. Az ottani dolgozók szintén a hoszszabb távú következményektől tartanak, arról panaszkodtak, hogy sokan fontolgatják az elköltözést, így pedig bizonytalan a jövőkép. Még kilátástalanabb a helyzet Kolontáron: a gyógyszertár egyik munkatársa – az iszap egyik áldozatának keresztanyja – arról beszélt, hogy az ő házuk ugyan nem károsodott, de a környék így is élhetetlenné vált, eladni viszont ezek után képtelenség a házat.
