Figyelembe vett igények

A gazdasági élet szereplői most már látnak kormányzati szándékot arra, hogy véleményük megjelenjen a felsőoktatás új irányvonalának megállapításakor – állítja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az irányváltás azután történt, hogy az elmúlt napokban lényegében újrakezdődött a felsőoktatási koncepció kidolgozása. Az oktatási államtitkár által novemberben bemutatott felsőoktatási törvénytervezet az elmúlt időszakban rendkívül sok kritikát kapott az érintettek részéről, Pokorni Zoltán pedig egyszerűen működésképtelennek nevezte.

A Hoffmann Rózsa nevéhez fűződő koncepció sorsa akkor pecsételődött meg, amikor legutóbb a Fidesz és a KDNP oktatási munkacsoportja sem támogatta azt.

Az ezzel lényegében megbukott koncepció kidolgozása során nem jutottak szerephez a munkaadók, illetve az őket képviselő szervezetek sem. Pedig a piac régóta változásokat sürget, hiszen a felsőoktatásban tömegével végeznek elhelyezkedni nem tudó, versenyképtelen diákok, miközben a gazdaság számára fontos természettudományos és műszaki szakokon végzettek száma nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony. A hazai természettudományos képzés válsága már mélyebb szinteken is súlyos problémákat rejt magában: fizikatanárnak például alig néhány tucatnyian készülnek évente, várható tehát, hogy néhány éven belül már a felsőoktatást megalapozó közoktatásban sem lesz elég tanerő az ilyen ismeretek átadására.

Az új koncepció kialakításában azonban a jelek szerint nagyobb szerepet szán a kormányzat az érintetteknek. A múlt héten már egy vitafórumot is rendezett az MKIK, amelyen Hoffmann Rózsa és az oktatási intézmények képviselői is részt vettek. Nemcsak piacbarát, hanem egyben hatékony oktatásra lenne szükség, hiszen a rendszerre költött pénz jelentős részét infrastruktúra-fejlesztésre fordították az elmúlt években, a képzés nívója önmagában nem javult – mondta el megkeresésünkre Parragh László, a MKIK elnöke. A magyar felsőoktatásból kikerülő végzős hallgatók 30-40 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja kézhez a diplomáját. Nincs a vizsga megszerzésére megszabott határidő sem, ezért nehéz megmondani a pontos arányt, de az mindenképpen látszik, hogy itt komoly problémáról van szó – tette hozzá Parragh.

Ráadásul a prioritásokkal is gond van. A gazdaságnak több műszaki, illetve természettudományi szakon végzett hallgatóra lenne szüksége, a jelenlegi felsőoktatás azonban nem ebbe az irányba mozdult el – véli Parragh. Az ilyen képzések drágák, több kísérletezést, műszaki feltételt, komolyabb infra-struktúrát igényelnek, ezért az intézmények inkább az olcsóbb, elméleti jellegű szakok, például a tanárképzés mellett döntenek. Igaz, az intézmények ezen döntésükben a már kialakult hallgatói igényekhez is alkalmazkodnak, hiszen kevesen választják a természettudományos pályát, egynémely szakra csupán elenyésző számban jelentkeznek.

Az üzleti szereplők, a gazdaság azonban igényelné az elmozdulást, a kamara elnöke szerint a folyamat pénzügyi eszközökkel indítható be. A gazdaság szereplői tisztában vannak azzal, hogy az eddigieknél nem lesz számottevően több pénz a felsőoktatásra – hangsúlyozta Parragh, ám hozzátette: a jelenlegi forrásokat kellene másképp elosztani, például úgy, hogy a piac által igényelt hiányszakmák esetében magasabb lenne a hallgatók után járó fejkvóta.

Az új koncepció megalkotásakor a munkaadói oldal intézményes formában szeretne beleszólni a folyamatokba. Ennek keretében egy olyan bizottság dolgozná ki az új irányvonalat, amelyben szerepet kapnának a politikai és oktatási szereplők mellett a gazdasági élet képviselői is. Egy ilyen intézmény alkalmas lenne arra is, hogy némileg ellensúlyozza az oktatási intézmények sokszor eltúlzott autonómiáját, és biztosítaná a lehetőséget, hogy a gazdasági vélemény is megjelenjen a felsőoktatás átalakításakor – vélik a munkáltatók.

Ugyanakkor a piacorientált intézmények megpróbálnak lépést tartani – mondta el lapunknak Bojár Gábor üzletember, akinek informatikusokat képző magánegyeteme van.

Az egyetemek zárt világában a kutatók nem a piacnak, hanem a kollégáiknak akarnak megfelelni.

Ezt a kötöttséget cserével lehet oldani, vagyis azzal, ha a gazdasági élet szereplői kurzusszerűen oktatnak az intézményekben, a professzorok pedig profitorientált projektekben vesznek részt – tette hozzá Bojár.

Ugyanakkor a piacorientált intézmények megpróbálnak lépést tartani – mondta el lapunknak Bojár Gábor üzletember, akinek informatikusokat képző magánegyeteme van.

Az egyetemek zárt világában a kutatók nem a piacnak, hanem a kollégáiknak akarnak megfelelni.

Ezt a kötöttséget cserével lehet oldani, vagyis azzal, ha a gazdasági élet szereplői kurzusszerűen oktatnak az intézményekben, a professzorok pedig profitorientált projektekben vesznek részt – tette hozzá Bojár. Hoffmann és Pokorni: eltérő álláspontok Az állami irányításnak nagyobb, a hallgatói önkormányzatoknak szűkebb mozgásteret biztosító, és a bolognai folyamatot lényegében visszafordító koncepciót Hoffmann és szűk szakértői gárdája alkotta meg, a munkába még a Fidesz oktatáspolitikusait sem vonták be. Pokorni Zoltán, az első Orbán-kormány oktatási minisztere ezért a sajtóban a tervezet számos pontját bírálta.

A Hoffmann-féle elképzelés abból indult ki, hogy a felsőoktatás közszolgáltatás, amelynek a nemzet fejlődését kell szolgálnia, míg a Pokorni-féle irányvonal piacnak tartja, amelynek versenyképesen kell szerepelnie az európai oktatás részeként, és meg kell felelnie a gazdaság elvárásainak is. -->