Egy évvel a tavaly májusi alapkőletétel után már elkészült a komplexum első, technikai célokat szolgáló épülete, amelyben a pálya használói tudják a tesztekre előkészíteni a járműveiket. A pálya egyes szakaszaival is jól haladnak, már aszfaltburkolat került rájuk. A tesztpálya építése a tervek szerint halad. Az önvezető járművek fejlesztéséhez szükséges 5G-s informatikai hálózat megvalósításának első lépéseit is megtették.
A T-Systems elkészült az első tesztcélokat szolgáló bázisállomással, ez nemcsak a tesztpályát, hanem a hozzá kapcsolódóan felépítendő imitált okosvárosrészt is lefedi. Itt kiépített utak, járdák, lámpák és épületek között lehet majd tesztelni a járműveket. Az aszfaltozás már megkezdődött a tesztpályának ezen a részén is.
Itt minden olyan forgalmi helyzetet ki lehet próbálni, amellyel egy önvezető vagy elektromos jármű a városi közlekedésben találkozhat.
Ez az egyik legnagyobb vonzereje a zalaegerszegi tesztpályának. A világ húsz legnagyobb járműipari beszállítója közül 15 jelen van hazánkban, az ő fejlesztőik is kipróbálhatják majd itt legújabb fejlesztéseiket. A gyorsabb és egyszerűbb tesztelés a cégek magyar részlegeinek is versenyelőnyt biztosít majd.
A 250 hektáros területen eddig több mint 400 ezer köbméter földet mozgattak meg, több mint 220 ezer tonna követ és 100 ezer négyzetméternyi aszfaltot dolgoztak be. A tervek szerint a 300 méter átmérőjű járműdinamikai felület készül el elsőként.
Ennek, illetve az első négy modulnak, valamint a kapcsolódó épületeknek a befejezéséhez, a működtetés elindításához szükséges technológia telepítéséhez a kormány tavaly nyáron 15 milliárd forintot biztosított.
A körpályához mintegy 150 ezer tonna kőzúzalékot használtak fel. A 80 centiméter vastag kőalap révén évtizedekig jelentős terhelést lesz képes elviselni a pálya.
Az egész projekt várhatóan 45 milliárd forintba kerül, és 2020-ban készülhet el teljesen. A tesztpályához kapcsolódó okosúthálózatnak lesz két sokkal bővebb értelmezése is. A belföldi utak az M7-es autópálya Zalából Budapestre vezető szakaszából, az M1-es Budapest és Győr közötti részéből, valamint a Győr–Zalaegerszeg szakaszból állnak.
A tesztelési célból használt nemzetközi utak az ausztriai Grazcal és a szlovéniai Mariborral kötik össze Zalaegerszeget.
Az utóbbi fejlesztésről nemrég állapodtak meg az érintett országokkal. A szomszédos 200 hektáron húsz-harminc vállalkozás is le tud telepedni;
ha így lesz, a város mintegy 4 milliárd forintos helyi iparűzésiadó-bevétele jelentősen nőhet.
A közlekedési fejlesztések közül kiemelkedik a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő kétszer két sávos, 176 milliárd forintos beruházási költségű autóút, melynek alapkövét februárban tették le, és amely 2022-re készülhet el teljesen
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja