A kiszámíthatatlan dunai vízállás miatt az idén az év 60 százalékában csak jelentős korlátozásokkal lehetett árut fuvarozni a Dunán, ami visszavetheti a magyarországi vízi árufuvarozás európai viszonylatban egyébként is alacsony piaci részarányát
– fogalmazott közleményében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége. Felidézték továbbá, hogy Magyarországon a hajózható utak hossza 1484 kilométer, ami lényegében csak a Dunát jelenti. Ez európai viszonylatban jó közepes vízi útsűrűséget jelenthetne, ha a teljes vízi út használható lenne.
Míg a vízi fuvarozás részesedése az európai fuvarpiacon 4 és 30 százalék között van, addig Magyarországon ez alig éri el a 3,4 százalékot, ami elsősorban a Duna kiszámíthatatlan vízállásának a következménye.
Október közepéig idén mindössze 125 napon lehetett a Dunán legalább 2,5 méteres merüléssel hajózni, ami jelentős korlátozást jelent a vízi árufuvarozásban, a megfelelő mélység hiányában a hajók ugyanis nem közlekedhetnek maximális terheléssel
– hívja fel a figyelmet a szövetség. Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben kiemelte, a kikötői fejlesztések jól átgondolt folyamszabályozás nélkül, alacsony hatékonysággal hasznosulnak.
A logisztikai szövetség szerint a kiszámítható dunai vízállás biztosításának az egyik módja megfelelő számú, zöld energiát termelő vízi erőmű építése lenne a folyón, amely nemcsak a vízállás szabályozásában játszhatna szerepet, hanem számos egyéb, a vízi árufuvarozáson túlmutató nemzetgazdasági szintű problémára is megoldást adna.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. A szövetséget 2002-ben alapították, tagsága 78 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2017-ben elérte a 409 milliárd forintot.
