Minden harmadik magyarországi foglalkoztatott – több mint 1,3 millió – lakóhelyétől eltérő településen dolgozik, vagyis nap mint nap ingázik a munkahelyére. A lakóhelyükről eljárók 37 százaléka községből városba jár dolgozni, miközben ezzel ellentétes irányba csupán a dolgozók 7 százaléka ingázott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci körzeteket vizsgáló kutatásából.
A városokon belül kiemelkedő Budapest és a megyei jogú városok munkaerővonzása, ide jár az összes ingázó 41 százaléka.
A többi város a foglalkoztatottak 32 százalékának ad munkát, községekbe csupán minden tizedik ingázó jár át dolgozni.
A kutatás szerint az ingázók közül a naponta akár 40-60 percet utazók száma 246 ezerrel több volt 2011-ben, mint 2001-ben.
Az ingázás intenzitása elsősorban Észak-Magyarországon növekedett. A folyamatot nagymértékben segítette a szuburbanizáció, a lakosság nagyvárosokból a környező kisebb településekre történő költözése, ami többnyire azzal jár, hogy a költözők ingázókká válnak, mivel a lakó- és a munkahelyük már nem ugyanazon a településen van.
Az Alföld településein nem jellemző az ingázás, a helyben foglalkoztatás a legáltalánosabb. Budapest kiemelkedő munkaerőpiaci szerepét mutatja, hogy a vonzáskörzetéhez egy nagyobb megyének megfelelő területen 274 másik település tartozik. Az ingázási mutatók szerint a miskolci a második legnagyobb körzet, de Debrecen, Pécs és Nyíregyháza is a legnagyobb körzetek között van.
A telje cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
