Június végére sínen lehet mind a húsz IC+
Június 30-ig áll forgalomba a huszadik, szolnoki gyártású IC+ vasúti személykocsi, a határidő a tavaly év végén meghatározott ütemtervben szerepel – válaszolt a MÁV Zrt. a Világgazdaság kérdésére, hozzátéve, hogy jelenleg hat, több célra használható IC+ személykocsinak van hatósági próbaüzemi engedélye, ezek már közlekednek a belföldi forgalomban, a Budapest–Debrecen–Záhony és a Budapest–Szolnok–Békéscsaba vonalon.
A hetedik kocsi hatósági futópróbája is lezajlott, már az engedélyre vár. A kocsik gyártása, összeszerelése és üzembe helyezése folyamatos.
A válasz elküldése után azonban baj történt: az egyik kocsi hatósági futópróbája során probléma volt az oldalajtók zárásának vezérlésével, ezért fel kellett függeszteni az új IC+ vagonok utasforgalmi próbaüzemét.
A MÁV-Start – az erről kiadott közlemény szerint – azonnal értesítette az ajtó osztrák szállítóját, amely elhárította a hibát, és az ajtók jól vizsgáztak a két járművön végzett újabb futópróbán. Az intézkedések eredményét pénteken be is mutatták a hatóságnak. Ezután várható az engedély a próbaüzem folytatására.
Az IC+ prototípusára vonatkozó elképzeléseket 2011 tavaszán ismertette Zaránd György, az azóta a MÁV-Starthoz került MÁV-Gépészet Zrt. vezérigazgatója. Az elgondolások realitását az előzőleg korszerűsített Szolnoki Járműjavító új képességei, szükségességét a MÁV fiatalításra szoruló járműparkja, nemzetgazdasági jelentőségét a hazai vasútijármű-gyártás életre keltése és az akkor feltételezett exportlehetőségek adták, az észszerűségét pedig az a megfontolás, hogy az importnál olcsóbbnak ígérkezett a saját gyártás. Még azon az őszön megkezdődött tehát két másodosztályú IC+ személykocsi tervezése.
Járművenként mintegy 320 millió forint gyártási költséggel és azzal kalkuláltak, hogy a két kocsit 2012 végén levizsgáztatva átveszi a MÁV-Start Zrt.
Ám a kocsikat csak 2014 őszén helyezték üzembe, és – kedvező körülményeket feltételezve – csak 2015-re ígérték negyvennyolc IC+ gyártásának megkezdését. 2015-ben viszont már a 2016-os gyártásindításról szóltak a bejelentések (itt is kedvező körülményeket feltételezve), viszont már arról is hallani lehetett, hogy az első ötven járműből azok, amelyeket a hazai forgalomnak szánnak, óránként 160 kilométeres, a nemzetköziek pedig 200 kilométeres sebességre lesznek alkalmasak. 2016-ban egy jogszabály kétszer 15 milliárd forintot rendelt a a szolnoki gyár számára azért, hogy 2016 és 2019 között legyárthasson száz IC+ vasúti személykocsit.
Két hétre rá Csépke András, a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatója ismertette, hogy kétszer tíz IC+ kocsiból az első 2017 harmadik negyedében készülhet el, az utolsó legyártása után pedig indulhat egy még nagyobb – százkocsis – projekt.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
