Repülésbiztonság: soha nem lehet hátradőlni

Alig vagyunk túl 2019 első harmadán, de már hat komoly, halálos áldozatokat követelő utasszállító légibaleset történt idén, melyekben összesen 231-en vesztették életüket az Aviation Safety Network (ASN) adatai szerint. Az ASN adatbázisa a legalább 14 utas szállítására alkalmas, utas- és áruszállító repülőgépek által elszenvedett baleseteket veszi figyelembe.

Javuló tendencia, baljós jelekkel

Tavaly összesen 15 súlyos incidenst és 556 halálos áldozatot regisztrált a légibaleseteket nyomon követő szervezet. Az ezt megelőző évben viszont csupán 44-en haltak meg 10 baleset során, 2017 ezzel a kereskedelmi célú légiközlekedés egyik legbiztonságosabb éveként vonult be a repüléstörténetbe.

Az utóbbi évtizedben átlagosan félezren haltak meg évente repülőgép-szerencsétlenségekben, a halálos áldozatok száma utoljára 15 éve haladta meg az ezret. Mindezt úgy, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett az utazók és a járatok száma. A 2017-2018 közötti tizenkétszeres ugrás ellenére a tavalyi év alig számít rosszabbnak az átlagosnál a repülésbiztonság szempontjából.

Az egymillió járatra eső halálos balesetek száma az elmúlt évtizedben 1-ről 0,4-re csökkent – ötven éve ez a szám még 5-6 volt –, az elmúlt fél évszázadban tehát vitathatatlanul rengeteget javult a repülésbiztonság, elsősorban a technikai fejlődésnek köszönhetően.

Ha az idei év első harmadának trendjét kivetítjük egész évre, akkor viszont már borúsabb a kép, ez ugyanis közel hétszáz áldozatot vetít előre 2019-re, ami ezzel a legveszélyesebb lenne az elmúlt öt esztendő közül. Természetesen csak a matematika alapján, és reméljük, ennél lényegesen alacsonyabb lesz az évösszegzésben szereplő fatalitási mutató.

A május 8-i állapot szerinti 231 áldozat ugyanakkor lényegesen magasabb az ASN ötéves mozgóátlagánál, amely négy balesetet és 150 halálesetet mutat. Vannak tehát arra utaló jelek, hogy az utóbbi hónapokban valamelyest romlott a repülésbiztonsági helyzet.

Szoftver- és emberi hiba, de idős gép is okozott katasztrófát

Januárban egy negyven évnél idősebb Boeing 707-es zuhant le Iránban rossz időjárási körülmények miatt, a balesetben a gépen tartózkodó 16 utas közül 15 vesztette életét. Februárban az Amazon Prime Air által üzemeltetett csomagokat szállító Boeing 767-es zuhant le Texasban 3 fővel a fedélzetén, és ugyanebben a hónapban egy másik amerikai csomagszállító is szerencsétlenül járt Floridában, utóbbi balesetben csak a pilóta halt meg.

A jelentősebb idei tragédiák közé tartozik az a márciusi kolumbiai baleset, ahol egy 1945-ben gyártott DC-3-as típusú gép zuhant le motorhiba miatt, 14 ember halálát okozva.

A legutóbbi, és egyben a második legsúlyosabb szerencsétlenség múlt vasárnap történt.

Az Aeroflot SSJ–100-as utasszállító gépe viharzónába került Oroszország felett, majd a moszkvai kényszerleszállást követően kigyulladt. A repülőn tartózkodó 78 ember közül 41 meghalt, a tragédiához az időjárási viszonyok és a személyzet hibái egyaránt hozzájárulhattak. A pilóták az automatika lekapcsolódása után túl hamar kezdhették meg a leszállást, ahelyett, hogy a levegőben keringve elhasználják a fölösleges üzemanyagot, amely a landolás során begyulladt. A tűz gyors terjedését az is elősegítette, hogy a leszállást követően nem kapcsolták ki a hajtóműveket és kinyitották az egyik ablakot.

Az idei év legtöbb életet követelő légikatasztrófája március 10-én következett be, amikor az Ethiopian Airlines Boeing 737 MAX 8 típusú gépe az etióp főváros közelében a földbe csapódott, 157 emberrel a fedélzetén. A tragédiát senki sem élte túl.

A szerencsétlenség okaként a Boeing repülést segítő és az átesés megakadályozását szolgáló szoftverét jelölték meg, amely típushiba lehet, és egy másik, ugyanilyen típusú Boeing-gép fél évvel korábbi katasztrófáját is ez okozhatta Indonéziában, melyben 189-en haltak meg.

A géptípust lényegében kitiltották a világ légtereiből, a Boeing első negyedévi eredménye pedig ötödével csökkent. Az amerikai repülőgépgyártóval szemben büntetőügyi vizsgálat indult, a minap pedig súlyos vádak fogalmazódtak meg a céggel szemben, amely a The Wall Street Journal értesülései szerint már az indonéz katasztrófa előtt tudhatott a típushibáról, mégis hallgatott erről. Ez pedig a cég átláthatósága mellett a gyártók felelősségére is ráirányítja a figyelmet.

Külön aggasztó, hogy a súlyos márciusi szerencsétlenség mellett csak a Boeing 737-es járattípusai idén további öt, szerencsés kimenetelű balesetben voltak érintettek.

Május 3-án például egy Kubából Floridába tartó charterjárat csúszott le a kifutópályáról a közeli folyóban landolva. A gép jelentős károkat szenvedett, 143 utasa és a személyzet azonban szerencsére túlélte a balesetet.

Bár a repülésbiztonság jelentősen javult az elmúlt időszakban, a közelmúlt eseményei arra világítanak rá, hogy nem lehet hátradőlni, az iparági szereplőknek és a szabályozóknak is folyamatosan aktív szerepet kell vállalniuk, máskülönben a légibalesetek és az áldozatok száma is növekedhet.