Négysávos közúti kapcsolat jöhet létre az új komáromi Duna-hídtól az M1-es és az M7-es érintésével a szintén előkészületben lévő M8-as autóútig a tervezési szakaszban lévő M81-es gyorsforgalmi út fejlesztése révén – ismertette csütörtökön Mosóczi László közlekedésért felelős államtitkár. Ehhez a meglévő főúti összeköttetést kell felhasználni, illetve bővíteni.
Az államtitkár által említett útépítési terven felül további 25 olyan projekt szerepel a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) nyilvántartásában, amely az előkészítés különböző szakaszaiban tart.
A teljes csomag némi szépséghibája, hogy öt beruházás előkészítése már 2015-ben, négyé pedig 2016-ban elkezdődött, de máig nem indult be a kivitelezésük a nyilvános adatok szerint.
Tíznek viszont már építési engedélye is van, és ebből hat éppen a korosabb tervek közé tartozik. Egyelőre csak egynek folyik a közbeszerzési eljárása is, a 2015-ben startolt, az M6-os utat érintő, Bóly és Ivándárda közötti országhatár-fejlesztésnek.
A tervezés alatti közútfejlesztéseket négy kivétellel a magyar állam finanszírozza. A négyből két projektnél jelezte a beruházó, hogy az uniós finanszírozásuk százszázalékos. Az egyik az az összeköttetés, amelyet az M0-s autópálya északi része, valamint a 11-es, illetve 10-es út között kell megteremteni 1,9 milliárd forintból. Az előkészületek 2015-ig nyúlnak vissza, a befejezés tervezett dátuma ez év október 30. A másik a szintén 2015-ben indított, Vásárosnamény és Záhony közötti, 3 milliárd forintos beruházás. Az előbbi esetében 8, az utóbbinál 39,3 kilométernyi új, kétszer két sávos útnak kell épülnie.
A 25 projekt összesen 835,8 kilométernyi új út építését takarja.
Az új utak döntő része, 729,2 kilométer kétszer két sávos lenne, emellett kétszer egy sávosból 15,7 kilométernyi, kétszer három sávosból pedig 90,9 kilométernyi létesülne. (Az utóbbiak az M1-es autópályát érintik, két beruházás keretében.)
A leghosszabb új út a Szeged és Debrecen közötti, kétszer két sávos, 160 kilométeres szakasz lenne, amelynek előkészítése 2018-ban indult, és amely jól példázza azt a szándékot, hogy Magyarország nagyvárosai között olyan közúti összeköttetéseket kell teremteni, amelyek szükségtelenné teszik a fővároson keresztüli, illetve a sok mellékúton át történő haladást. Hasonló jellegű könnyítést ígér a Dunaújváros és Kecskemét közötti, 100 kilométeres, még tervezés alatt álló út is. A belföldi közlekedés gyorsítását célzó fejlesztések mellett nagy súlyúak azok is, amelyek egy-egy város megközelítését könnyítik meg – a tervek alapján például Zalaegerszegét, Sopronét és Békéscsabáét –, vagy a térségükben lévő forgalmat teszik új csomópontokkal gördülékenyebbé – Gödnél és Görbeházánál –, illetve az országhatárok jobb elérését segítik – Hegyeshalomnál, Barcsnál és Ivándárdánál. Terveztet ezeken felül a NIF két autópálya-mérnökségi telepet is, egyet az M76-oson és egyet az M8-ason. Végül készül egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb fejlesztésre is: megerősítteti az M4-s-es autópálya és a 42-es út közötti összeköttetés burkolatát a teherforgalom számára. A NIF-nek készülő tervek közül a legtöbbet három cég, az Unitef Zrt., a Főmterv Zrt. és a Tura-Terv Kft. készíti, illetve készítette.
Ezek mindegyikének a neve nyolc-nyolc megbízás mellett szerepel, de legtöbbször más tervezőkével közösen. Az Utiber Kft. hét, a Roden Kft. hat projekten dolgozhatott, és van még néhány, egy-két megbízást szerző iroda is.
