„A pandémia időszakának egyik legfontosabb hatása az volt, hogy az egészségügyi kockázatok minimalizálására való törekvés jegyében – különösen a pékáruknál és más élelmiszereknél – jelentősen megnőtt a fóliázás iránti igény. Emellett éreztük az online felfutását, de a mi üzletmenetünkre nem volt meghatározó hatása, mert a kiszállításhoz használt anyagok csak a forgalmunk nagyjából 5 százalékát teszik ki” – elemez Arató Gábor.
Az ügyvezető igazgató úgy látja, a járványidőszakban azért is lehettek sikeresek, mert cégcsoportjuknak Európa első strech (nyúlékony, majd az eredeti állapotába visszazsugorodva erős tartást biztosító) csomagolóműanyag-gyártójaként már régóta megvoltak azok a termékei és megoldásai, amelyekre hirtelen nagy szükség lett azzal, hogy a korábbiaknál nagyságrendekkel több árucikk becsomagolására mutatkozott igény. Ráadásul a megrendelőknek az is érdekük volt, hogy az egy termékre eső legalacsonyabb költséget érjék el, amit a lehető legkevesebb anyag felhasználásával tudnak biztosítani.
A fóliázás megugró térnyerése így a nemzetközi (főként olasz és portugál intézményi befektetők tulajdonában álló) cégcsoport 13 fős magyarországi leányvállalatánál a forgalom másfélszeresét hozta azzal, hogy a 2020-as 2,9 milliárd után 2021-re 4,2 milliárd forintra nőtt az árbevétel, míg az eredmény megduplázódott. Igaz – teszi hozzá az ügyvezető –, mindez annyiban csalóka, hogy a szektorban általánossá vált jelentős áremelkedés miatt az értékesített áru mennyisége kisebb mértékben, 10 százalék körül nőtt.
Az ügyvezető ugyanakkor komoly kihívásként élte meg azt az időszakot, amikor a járvány első hullámában a szomszédos országok elkezdték lezárni a határaikat. Így, miközben a termékeik úton voltak, de leállt a szállítmányozás, azért, hogy például az élelmiszerüzemek, a gyógyszergyárak csomagolni tudjanak, hirtelen olyan sofőröket kellett találni, akik áthozták a kamionokat a határon. A következő nehéz periódus az volt, amikor 2021 elején az általános alapanyaghiány ezt az üzletágat is elérte. Ezt azonban az Európában német termelőbázist fenntartó cégcsoport kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhetően rövid idő alatt képes volt menedzselni.
Abban, hogy a járvány időszakában hirtelen megugrott keresletet zavartalanul képesek voltak kielégíteni, és az új partnereiknek is komplett megoldást kínáltak, a cég indulása, 2004 óta a Manupackaging leányvállalatát vezető szakember szerint annak is nagy szerepe volt, hogy hamar felismerték:
a strechfólia mellé olyan eszközöket is értékesíteniük kell, amelyekre a csomagolóanyagok felhasználásakor szükség van.
A stabil minőséget kínáló gyártópartnerek megtalálása után így kezdtek el komplex megoldást kínálva pántolóeszközöket, csomagológépeket is árusítani, majd ehhez a megfelelő szervizhátteret kialakítani.
A stratégiaváltás sikerét igazolja, hogy ma már az alaptermék, a strechfólia értékesítése a forgalmuk kevesebb mint a felét teszi ki. „Mivel a tulajdonosok tisztában vannak azzal, milyen jelentős erőfeszítéseket tettünk az elmúlt években a piac edukálása terén, azt is tudják, hogy a tavalyi, a járványhelyzet miatti kiugró eredményt nehéz lenne felülmúlni, így 2022-re a 2021-es teljesítmény stabilizálása a cél. Ehhez nagy lehetőséget kínál az, hogy a Manupackaging zöldelkötelezettségéhez kötődő fejlesztés eredményeként
megszületett az a strechműanyag termékünk, amely mikroműanyag-szennyeződés nélkül lebomlik, de ipari környezetben maradva begyűjtés után 100 százalékban visszaforgatható.
Mindez annak köszönhető, hogy a fóliába egy olyan adalékanyagot keverünk, amely normál ipari körülmények között »alszik«, vagyis ha nem kerül ki a környezetbe, akkor újra és újra vissza lehet forgatni, és értékes műanyagot lehet gyártani belőle. Ha viszont mégis kikerül a környezetbe, akkor 6–24 hónapon belül lebomlik szén-dioxiddá, vízzé és biomasszává. Vagyis semmilyen mikroműanyag nem marad utána” – elemez a cégvezető.
Arató Gábor szerint ez azért is fontos, mert miközben sokan támadják a műanyagot, még a hagyományos termékekkel szemben megfogalmazott kritikáknak is csak egy része jogos. Ráadásul olyan alapanyagról van szó, amely különleges és egyedi tulajdonságainak köszönhetően hosszú távon is megkerülhetetlen. Nagy előnye, hogy többségében végtelen mennyiségben újrahasznosítható. Ez azért fontos, mert 4-5 éve még csak a műanyagok 28 százalékát gyűjtötték be, és annak is a felét elégették energiatermelés címén – csupán a 14 százalékát dolgozták fel újra, hogy valamilyen értékes anyagot állítsanak elő belőle. Az már jó irányt mutat – mondja –, hogy tavaly, az Európai Unióban már az összes műanyag-kibocsátás 30 százalékát újra feldolgozták. De még ez is messze van attól, amit optimálisnak nevezhetnénk.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
