Közlekedéspolitikai paradigmaváltásra van szükség Magyarországon a vasúti szektorra vonatkozó, uniós vállalások teljesítéséhez – írta a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke abban a levélben, amelyben Hódosi Lajos ügyvezető igazgatóval gratuláltak két helyettes államtitkárnak a december 1-jétől hatályos kinevezésükhöz: Bói Lóránd a közlekedésstratégiai, Kerékgyártó János pedig közlekedési hatósági ügyekért felel.

20220513 Zalaszentmihály A Mávinform tájékoztatása szerinta reggeli órákban a Zalaszentmihály-Pacsa állomásnál egy tehervonat három kocsija kisiklott.Fotó: Katona Tibor KTZalai Hírlap 20220513 Zalaszentmihály 

A Mávinform tájékoztatása szerinta reggeli órákban a Zalaszentmihály-Pacsa állomásnál egy tehervonat három kocsija kisiklott.

Fotó: Katona Tibor KT
Zalai Hírlap
Fotó: Katona Tibor / Zalai Hírlap

Az uniós vállalás szerint 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti szállítás 30 százalékát Magyarországon is vasútra kell terelni, ez közel 20 millió tonnás forgalmi növekedés lenne. A személyszállításban meg kell duplázni az utasok számát. E vállalásokat a magyar kormány klímavédelmi és közlekedéspolitikai célkitűzéseinek középpontjába kell helyezni – hangsúlyozta a közlekedésért és szállításért a közelmúltig felelős államtitkár.

Mosóczi László azon túlmenően, hogy levelében együttműködésre kérte a szaktárca képviselőit, személyes találkozót is kért a 37 vasútvállalatot tömörítő Hungrail elnökségének nevében, hogy részleteiben is megvitassák az aktuális ügyeket. Emellett újra szeretné kötni a közlekedésért aktuálisan felelős tárcával a 2014 óta létező stratégiai partnerségi megállapodást.

Tenni kell a modális váltásért

Már a levélben kitért néhány aktuális ügyre, ilyen az európai energiapiacokon zajló válság, amely alól energiahatékonysága ellenére a vasúti szállítás sem kivétel. Emiatt fontos, hogy hazánkban olyan megoldási mechanizmusok valósuljanak meg, amelyek védik a modális váltás céljait, és biztosítják a vasúti személy és áruszállítás zavartalan működését.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy volt, amikor az uniós tagállamok nem avatkoztak be a vasúti teherszállítás energiaellátásába, ugyanakkor a közúti szállítást támogató intézkedéseket vezettek be. 

Magyarországon például a vasúti árufuvarozás támogatása nélkül csökkentették a gázolaj árát.

Márpedig az ilyen szakpolitikai intézkedések torzítják a közlekedési módok közötti versenyt, és aláássák az azon képességét, hogy teljesítse a fenntartható és intelligens mobilitás elérése terén kitűzött célokat, mindenekelőtt, hogy 2030-ig 50 százalékkal nőjön a vasúti áruszállítás. Mosóczi László szerint ezért olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek összekapcsolják a szállítási igényeket a klímacélokkal, és meghatározzák, hogyan lehet a vasúti működést zavartalanul fenntartani a következő hónapokban, amikor az energiahiány és az árak további emelkedése valódi kockázat.