Az uniós tagországokban a fő szállítási folyosókon, az úgynevezett TEN-T hálózaton egységes normál nyomtávú vasútisín-hálózatnak kell működnie az Európai Bizottság bő egy éve született döntése szerint, mégpedig az esetleges orosz támadás elleni védekezés miatt.
Fotó: Laetitia Notarianni / AFP
Ez már így is hatalmas feladatot – költséget – ró például Finnországra a Világgazdaság korábbi, augusztusi cikke szerint, most pedig már arra is megoldást kell találni, honnan lenne pénz a hasonló ukrajnai fejlesztésre. Ukrajna nem uniós tag, de szeretne azzá válni, ráadásul éppen a területén folyó háború teszi időszerűvé a normál nyomtávú fejlesztéseket. Az ukránoknál ugyanis egy több ezer kilométer hosszú, normál nyomtávú gerinchálózatot kellene kiépíteni az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) tartozó Jaspers tanácsadó szervezet szerint, erről a Magyar Vasút számolt be a Railway Gazette nyomán). Az új síneket Ukrajna és Moldova nyugati határaitól a két ország legfontosabb városaiig és ipari központjaiig meglévő vasútvonalak mentén fektetnék le, míg a többi vonalon továbbra is a szovjet időkből megmaradt 1520 milliméteres hálózat működne. Ebből adódóan az 1435-ös gerincen elsősorban nemzetközi és InterCity és a konténerszállító tehervonatok járnának, a maradékon pedig főleg a helyi személyvonatok és ömlesztett áruval megrakott tehervonatok.
Ha megvalósul a terv, akkor Ukrajnán és Moldován kívül Lengyelország, valamint Románia is közvetlenül profitálhat a két ország végig normál nyomtávú összekapcsolásával, lerövidítve az utat Délkelet-Lengyelország és Északkelet-Románia között – mutat rá a vasúti szaklap.
A tanulmány szerint Ukrajnában rövid és középtávon a kijevi, a lvivi, a harkivi és a dnyiprói csomópontokat kell közvetlenül összekötni a Nyugattal. Később meghosszabbítható a normál nyomtávú gerinchálózat Odesszáig, Zaporizzsjáig, illetve az Azovi-tenger partjáig. Maga Odessza viszont szerepel az alaptervben is, hiszen Moldova számára a fővárosból, Kisinyov a romániai Jászvásár (Iași), és Odessza felé épülne 1435-ös vonal.
Magyarország is jól járna
Lviv kulcsfontosságú lenne a normál hálózaton, hiszen Lengyelország, Szlovákia és Magyarország felé innen indulnának az 1435-ös vonalak, ugyanakkor Kijevet északabbra is összekötné egy európai rendszerű vonal Lengyelországgal. Magyarország felé tehát kiépülne Ungváron át egy közvetlen kapcsolat, így erre gyorsulna a személy- és teherforgalom is, ugyanakkor maradna szerepe a záhonyi átrakónak is, hiszen Csapról Munkács felé továbbra is 1520 milliméteres maradna a nyomtáv – magyarázza a Magyar Vasút.
Az ukrán vasút háborús kárainak felszámolására, az ország (egyebek mellett) nemzetközi vasúti összeköttetéseinek erősítésére júniusban az EBRD már folyósított 200 millió eurónyi hitelt, de ez a segítség nem kapcsolódik a normál nyomtávú tervekhez.
