Dupláztatná a kormány a logisztikát

Nagyjából az uniós országokéhoz hasonló, 5 százalék körüli súlyt képvisel a logisztika a hazai GDP-ből, az árufuvarozás nagy részét a közút és a vasút végzi, de jelentősen nő a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztüli légi szállítás is – ismertette az MBH Ágazati Kitekintő című sorozatának szerdai rendezvényén Szabó Melinda, a pénzintézet ágazati elemzési vezetője. Az esemény abból az apropóból fókuszált a logisztikában rejlő lehetőségekre, hogy a kormány 2030-ra 10 százalékra növelné az ágazat súlyát a nemzeti össztermékben.

A logisztikai ágazat, vagyis elsősorban az áruszállítás és raktározás teljesítménye nagymértékben összefügg a gazdaság állapotával és nemzetközi kereskedelmi integrációjával. Az idei harmadik negyedévben a külföldi vonatkozású közúti áruforgalom – az inflációs válság által még kevésbé érintett – 2022-es csúcshoz képest 18,4 százalékkal, míg a vasúti forgalom 17,1 százalékkal csökkent.

A nemzetközi szállítmányozás visszaesése jelentős mértékben összefügg a gyenge nemzetközi gazdasági környezettel, illetve a külföldi ipari megrendelések csökkenésével. A hazai logisztika ugyanakkor, részben Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan, így is viszonylag nagy részarányt képvisel a nemzeti össztermékből.

Hosszabb távon az ipar az egyik kulcs

Mint Báthori Bence, az MBH Bank ágazati elemzője jelezte, a logisztika GDP-arányos átlagos súlya az EU-ban 5,5 százalék, a megcélzott 10 százalék elérésére pedig már számos lépés történt. Ilyen

• a vasúti infrastruktúra folyamatos fejlesztése,
• a logisztikai parki cím pályázat indítása, amely alapján majd támogatásra pályázhatnak a parkok,
• vagy a sofőrhiány enyhítését célzó azon tavaly jogszabály-módosítás, amelynek köszönhetően a sofőrök adómentesen kaphatnak napidíjat.

Ugyanakkor tény, hogy az elmúlt év nehéz volt és eddig 2024 is, amit jól mutat, hogy az év elején csökkent – jellemzően mikrovállalkozásokkal – a közúti fuvarozók száma. Mostanra ez utóbbi mutató értéke javult. Megvizsgálták, hogy az adott ágazatok fejlesztése hogyan függ össze a logisztikán belüli értékteremtéssel. Mint kimutatták, rövid távon a kiskereskedelem hozza a pozitív sokkot, hosszabb távon inkább az ipar és az építőipar.

Ha például 10 milliárddal nő az ipar hozzáadott értéke, az a logisztikában negyedévente 455 milliós hozzáadott-érték pluszt jelent. Egy debreceni BMW-gyárhoz hasonló ipari üzem például két év alatt 47 milliárdos hozzáadott értéknövekményt jelent a logisztika ágazatnak. A keletnyugat irányú európai áruforgalom egyik kiemelt csatornája lesz a Budapest–Belgrád vasútvonal is, amely Pireusz kikötőjéből teremt majd közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

Az MBH lát fejleszteni valót is

Magyarországon a fő fuvarozási forma a közút, az utakon szállított áru tömegében 80 százaléka belföldi termék és 20 százaléka külföldi. A továbbított össztömeg a legfrissebb hivatalos statisztika szerint csökken, jelenleg a koronavírus-járvány előtti szinten áll. A vasút esetében az arány az előbbinek pont a fordítottja. Az ágazat teljesítményének növelését segíti, hogy – mint a napokban bejelentették – jelentős, főként kétvágányosítást jelentő, 600 milliárd forintos vasútfejlesztés indul a Szeged–Debrecen Szeged „autóipari háromszögben”. 

Már 2021 óta dinamikusan nő a hazai légi árufuvarozás is. Báthori Bence kiemelte, hogy a budapesti repülőtér jó helyen van, régiós elosztóközpontként működik. Sok, Európába küldött kínai árut – amelyek elsősorban az e-kereskedelemből származnak – csak idáig hoznak, és innen már közúton továbbítanak. Erre alapozva újabb és újabb raktárak épülnek országszerte. Ferihegyről mint 95 százalékos a továbbszállítások aránya. A nemrég újra hazai tulajdonba került Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér személy- és áruforgalma adta 2022-ben GDP mintegy 2,7 százalékát.

A Világgazdaság mindazonáltal megkérdezte az elemzőt, hogy a hazai logisztika jelenlegi nehézségeinek ismeretében (ilyen a lassújelek tömege a vasúton, az infrastruktúra-beruházások késlekedése, a közúti fuvarozás vesztesége, vagy az ipari termelés csökkenése) mennyire reális a kormány által megcélzott 10 százalék elérése. „Ez kimagasló cél, magas érték. Az eléréséhez megfelelő belső és külső gazdasági környezetre van hozzá szükség” – válaszolt Báthori Bence. Mint leszögezte, minden területet fejleszteni kellene.

 Az ipari termelés jelenleg tapasztalható csökkenése pedig nyilván nem marad fenn 2030-ig, a kiskereskedelem nőni fog. Az elemző úgy összegezte, hogy a 10 százalék eléréséhez további célzott támogatásokra, komoly fejlesztésekre van szükség, főleg vasút területén.

A lízingpiac nem sok jót mutat a fuvarozás állapotáról  

Az MBH csoporthoz tartozó Euroleasing a közúti áruszállításban használt nagyhaszon-gépjárművek legnagyobb hazai finanszírozója. Adatai szerint a szállítmányozó eszközök – vontatók, pótkocsik, buszok – finanszírozása az idei év első három negyedévében nem csökkent, de a forgalomba helyezett új járművek száma esett. A jelenséget az magyarázza, hogy a járművek ára nagymértékben nőtt, vagyis drágább eszközből kelt le kevesebb a piacon.

A kapacitásfelesleg miatt a fuvarszakma a megnövekedett költségeinek csak mintegy kétharmadát tudta tovább hárítani. A költségnövekedés körülbelül 60 százaléka ered a magasabb autópályadíjakból, amelyek Németországban például 80 százalékkal emelkedtek. Emiatt a hazai szektor már közel egy éve veszteséges. Sajnos a jelek azt mutatják, hogy a feldolgozóipari beszerzési menedzser index értéke 2009 és 2020 után a legalacsonyabb értéket mutatja az elmúlt egy évben, így az ágazat rövidtávú kilátásai nem túl pozitívak – ismertette Göblös Gergely, az Euroleasing eszköz értékesítési igazgatója.

Támogatott hitelek helyett banki kölcsön

Az MBH Bank a logisztikai ágazat egyik legnagyobb hitelintézeti partnere: az ágazatban működő cégek 25 százaléka vezet számlát az MBH Banknál. „A raktárlogisztikai beruházások elsősorban ingatlanfejlesztésekhez, energiahatékonysági beruházásokhoz és a raktárak infrastruktúrájának korszerűsítéséhez, például automatizáláshoz kötődnek, míg a fuvarlogisztika területén leginkább telephelyvásárlásra és -bővítésre, illetve szállítóeszközök beszerzésére vesznek igénybe banki forrásokat” – mondta Tuli Tamás, az MBH Bank intézményi, intragroup és kiemelt kapcsolatok igazgatója.

A vállalati ügyfeleknek kihívás, hogy a korábbi években rendelkezésre álló támogatott vagy kedvező árazású hitelek – például a Baross Gábor Hitelprogram vagy a Növekedési Kötvényprogram forrásai – jelenleg nem elérhetőek. A kieső finanszírozási lehetőségeket az MBH Bank saját forrású, piaci árazású termékekkel pótolja, melyek mellett a beruházás teljes életútját lefedő kiegészítő szolgáltatásokat, például tanácsadási és pályázatírói támogatást is biztosít ügyfeleinek.